Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Cecilia Payne-Gaposchkin angol/amerikai csillagász (1900–1979)

május 10, 2016 - 01:52
Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában.

Az első nő, aki a Harvardon egyetemi professzori kinevezést kapott. 1919-től a Cambridge-i Egyetemen botanikát és fizikát hallgatott. Nők azonban (egészen 1948-ig) itt nem szerezhettek PhD fokozatot, azért az Egyesült Államokba ment. 1923-tól a Harvard ösztöndíjával csillagászatot tanult, két évvel később ő lett az az első nő, aki ebből a tárgyból doktori fokozatot szerzett. Disszertációját a XX. század legjobbjának tartják a témában. Leírta benne, hogy a csillagok fő alkotóeleme a hidrogén (és a hélium), ám kollégája, Henry Norris Russell rábeszélte, hogy a végső verzióból hagyja ki ezt az általánosan elfogadott nézetekkel szembemenő részt - majd néhány évvel később ő maga a saját nevén publikálta. Csak a közelmúltban rehabilitálták Payne-Gaposchkint mint valódi felfedezőt. Az egyetemen folytatta kutatásait, előadásokat is tartott, de egyetemi tanári kinevezését csak 1956-ban kapta meg. Amerikai és európai egyetemek díszdoktora, tudományos egyesületek tagja volt. Több kitüntetése mellett 1977-ben megkapta a Henry Norris Russell Prize elismerést... 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elsa Neumann német fizikus (1872–1902) 

augusztus 29, 2017 - 00:24

1890-ben szerezte meg tanítói oklevelét, egyetemen szeretett volna továbbtanulni. Mivel nők nem lehettek egyetemi hallgatók, egyenként megkérte a fizikus, matematikus, kémikus, filozófus professzorokat, hogy látogathassa óráikat. Többek között megkapta Emil Warburg és Max Planck támogatását is. 1898-ban az oktatási minisztérium különleges engedélyével Über die Polarisationskapazität umkehrbarer Elektroden címmel benyújtotta és megvédte doktori disszertációját, amely megjelent a rangos Annalen der Physik folyóiratban is.

Irène Joliot-Curie francia fizikus (1897–1956)

szeptember 12, 2017 - 10:38

Szülei már 10 éves korában észrevették matematikai tehetségét. A Sorbonne természettudományi karán kezdett tanulni, a háború alatt röntgentechnikusként dolgozott, utána tudta befejezni tanulmányait. 1925-ben védte meg a polónium alfa sugárzásáról írt doktori disszertációjat, utána anyja laboratóriumában kezdett dolgozni. 1926-ban házasságot kötött Frédéric Joliot-val, kutatásaikról közös publikációkban számoltak be. A mesterséges radioaktivitás felfedezéséért 1935-ben megosztott Nobel-díjat kaptak. 1936-ban rövid időre a tudományos kutatásért felelős államtitkári posztot töltötte be.