Ottilie Assing német feminista, szabadgondolkodó, abolicionista (1819–1884) 

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ottilie Assing német feminista, szabadgondolkodó, abolicionista (1819–1884) 

február 10, 2020 - 14:31

Hamburgban született, apja orvos, anyja, Rosa Maria Warnhagen ismert költő, házuk a liberális értelmiség egyik találkozóhelye volt. Szülei halála után egy időre nővérével, Ludmillával együtt nagybátyjánál élt.

1843-ban, egy vita után Drezdába, majd Hamburgba költözött, ahol Jean Baptist Baison színtársulatát támogatta, fel is lépett néhány darabban. 1851-ben Jean Baptiste Baison. Ein Lebensbild címmel könyvet is írt a színészről.

1852-ben az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban telepedett le. Kezdetben a Morgenblatt für gebildete Lese című lapban megjelent cikkei honoráriumából élt, publikációit gyakran férfinévvel jegyezte. Később rendszeresen közölte cikkeit a Telegraph for GermanySeasonsMorning Journal for Educated ReadersSüddeutsche PostJournal of Fine Arts és a German-American Conversations-Lexikon.

Életének jelentős mozzanata a karizmatikus volt rabszolga, vezető polgárjogi harcos Frederick Douglass-szel való megismerkedése. Bár a férfi házas volt, komoly kapcsolat szövődött közöttük, amely 26 évig tartott. 1884-ben Ottilie Párizsban volt, amikor megtudta, hogy megözvegyült barátja fiatal titkárnőjét vette feleségül . Ezért, vagy mert megtudta, hogy mellrákban szenved, egy parkban halálos adag mérget vett be. 

Egyik testvére, Ludmilla Assing szintén író volt. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Tawakkol Karman, jemeni újságíró, emberjogi aktivista, „a forradalom anyja” (sz. 1979)

február 07, 2018 - 10:29
Tawakkol Karman, Leymah Gbowee és Ellen Johson Sirleaf átveszik a Nobel-díjat

A „forradalom anyja” volt az első jemeni és az első arab nő, aki Nobel-díjat kapott. Taiz-ban született, haladó szellemű értelmiségi családba. 1999-ben közgazdaságtanból diplomázott, mesterdiplomáját politikatudományból készítette.

2005-ben egyik alapítója volt a Women Journalists Without Chains nevű szervezetnek, melynek célja a nők jogainak, a polgárjogoknak, a szólásszabadságnak a kívívása.

Az első svéd feminista: Sophia Elisabet Brenner

április 09, 2017 - 21:21

1659-ben született. Az első jelentős svéd írónő, 1693-ban megjelent, a női nem indokolt védelméről szóló írása miatt pedig az első svéd feministaként tartják számon. Kora szokásaitól eltérően rendkívül alapos nevelést kapott, apja elintézte, hogy a stockholmi német fiúiskolában – egyedüli lányként –  tanulhasson. A divatos festő, Elias Brenner felesége lett 1680-ban, házuk az irodalmi és művészeti élet egyik központja volt.