Szederkényi Anna író, tanító, újságíró (1882–1948)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Szederkényi Anna író, tanító, újságíró (1882–1948)

február 25, 2019 - 00:52

A Budapesti Hírlapírók Egyesületének első női tagja Mezőnyárádon született, a miskolci polgári iskola elvégzése után Nagyváradon a tanítóképzőt végezte el, első novellája az önképzőkör lapjában jelent meg. Tanítói oklevele megszerzése után Nagybolyok község iskolájában tanított. Rendszeresen jelentek meg írásai vidéki lapokban, Budapestre költözése után 1910-től a Független Magyarország munkatársa, 1926-tól a Kis Újság felelős szerkesztője volt. 1906-ban Hárman címmel első férjével, Haraszthy Lajossal és Göndör Ferenccel közös verseskötetet publikált, melynek címlapját Rippl Rónai József készítette, az előszót Ady Endre írta. Regényeiben és elbeszéléseiben gyakran foglalkozott a nők sorsával, az emancipált nő problémáival. Komoly elismerést és vitákat váltott ki 1915-ben az Amíg egy asszony eljut odáig című regénye. 1991-től a mezőnyárádi iskola Szederkényi Anna nevét viseli. 

Néhány munkája: 

  • A jövő felé;
  • Van ilyen asszony is - Történet a régi időkből;
  • A Mária Annunziáta-villában;
  • Sorsok ha találkoznak;
  • A végzet egy rongybaba;
  • Márika. Regény fiatal leányok számára;
  • Amiért egy asszony visszafordul;
  • A vöröshajú;
  • A halott bekopogtat;
  • Krasznahorka titka;
  • Egy darab kenyér. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bohuniczky Szefi író (1894–1969)

április 12, 2017 - 01:37

Nagypécselyen született, iskoláit Veszprémben végezte. Első írásai a Nyugatban jelentek meg 1926-ban. A kritikusok és kortárs írók - Schöpflin Aladár, Osvát Ernő, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illés Endre – elismerően nyilatkoztak róla, a Nyugat befogadta. Novellái és regényei az olvasók között is népszerűek voltak. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki.  

Néhány munkája:

Thury Zsuzsa író (1901–1989) 

április 21, 2017 - 23:44

Termékeny és sikeres író volt, első elbeszélései 1921-ben a Pesti Naplóban jelentek meg, 1927-től három évig Párizsból tudósította a lapot. 1930-ban Kolozsvárra költözött, az Ellenzék című lap munkatársa volt, 1936-tól  Budapesten élt. Alapító tagja volt az Ezredvég című folyóiratnak. Könyvei az olvasók minden korosztályában igen népszerűek voltak. Három alkalommal kapta meg a József Attila díjat. 

Néhány munkája:

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.