Déryné Széppataki Róza színész, az első magyar operaénekesnő (1793–1872)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Déryné Széppataki Róza színész, az első magyar operaénekesnő (1793–1872)

február 25, 2019 - 00:14

Déryné Széppataki Róza (Pap Károly litográfiája, 1834, részlet)

Schekenbach József és Ridl Anna leányaként született 1798. december 23-án Jászberényben. 1813-ban szerződött a második magyar színtársulathoz. Az igazgató, Benke József ( apja) javaslatára Széppatakira magyarosította a nevét. Katona József kérte feleségül, de ő pályatársa, Déry István felesége lett, akitől azonban hamarosan különköltözött. Egerbe, majd Miskolcra ment, végül Kilényi Dávid dunántúli színtársulatának lett tagja; Pozsonyba és Bécsbe is eljutott. 1821-ben Székesfehérvárra szerződött, és nagy sikerrel vendégszerepelt a pesti német színházban. 1823-ban Kolozsvárra szerződött, ahol négy esztendeig játszott. Nevéhez fűződött Kolozsváron az operai előadások megindítása és felvirágzása. 1827-ben a társulat zömével elhagyta Kolozsvárt és újra Kilényi társulatához szerződött. Pesten is vendégszerepelt. Grimm Fedor, a pesti német társulat igazgatója szerződést kínált neki, de visszautasította. Visszavonult férje birtokára, ahol Déryné naplója címmel megírta visszaemlékezéseit.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dienes Valéria (1879–1978) író, filozófus, matematikus, mozgásművész

január 07, 2014 - 16:24

1879. május 25-én Szekszárdon született Geiger Gyula ügyvéd, újságíró és Benczelits Erzsébet tanítónő lánya, Valéria. A család anyai ágon rokonságban volt a Babits családdal, az író és Valéria gyermekkori barátsága később sem szakadt meg. Valéria Babits Mihály verseire is tervezett koreográfiát, az író pedig róla mintázta Halálfiai című könyvének egyik szereplőjét, a rendkívül művelt, tudománnyal és filozófiával foglakozó, Freud és Bergson műveiből idéző Hintáss Gittát.

Oravecz Paula író (1903–1990)

november 14, 2018 - 22:26

A Gyermekvédő Liga intézetében tanult 16 éves koráig, utána gyári munkásként dolgozott. Később vőlegénye után kivándorolt Brazíliába, ahol összeházasodtak. Orvos férje mellett dolgozott műtősnőként, első novellája a helyi lapban jelent meg. Férje halála után, a harmincas években tért haza, megjelenő írásai hamarosan népszerűek lettek. Elbeszélései, regényei fő témája a szegények élete, kiszolgáltatottságuk, reménytelen sorsuk. 1945-ben házasságot kötött Déry Tiborral, azonban a férfi sorozatos hűtlenségei miatt néhány év múlva elváltak. Emlékiratán dolgozva halt meg 1990-ben.

Jászai Mari színész (1850–1926)

december 10, 2018 - 20:17

1850. február 24-én született Ászáron ácsmester gyermekeként. Nemesi származású, de elszegényedett anyja korán meghalt, apja ezután, ha úgy tartotta kedve, vizes kötéllel verte meg nyolc gyermekét. A kis Mari korán szolgasorba került, nyomorúságos körülmények között élt, de lopott perceiben vigaszt lelt az olvasásban. Szeretett színházast játszani, a többi gyereket rögtönzött jelenetekkel szórakoztatta. Szolgált Bécsben is, majd a königgrätzi csatában markotányosnő volt. Helytállásáért pénzjutalmat kapott, amiből ruhákat vett.