Dame Nita Barrow barbadosi politikus, diplomata, feminista (1916–1995)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Dame Nita Barrow barbadosi politikus, diplomata, feminista (1916–1995)  

november 12, 2018 - 19:52

Nita Barrow (balra) Lucille Mair jamaikai nagykövettel (Fotó: The University of the West Indies)

Máig az egyetlen nő, aki Barbadoson a főkormányzói tisztséget betöltötte 1990-95 között. Hazájában a nővérképzőt végezte el, majd Torontoban, Edinburghban és New York-ban járt egyetemre. Hazatérése után először ápolónőként, majd különböző egészségügyi munkakörökben dolgozott, 1964-től a WHO tanácsadója volt. 1980-ban II. Erzsébet lovaggá ütötte a közegészségügyért tett hatékony munkája elismeréseként. 1986-90 között Barbados nagykövete volt. Több nemzetközi szervezetben dolgozott a nők jogainak elismertetéséért, 1985-ben a Nairobiban tartott nemzetközi nőkongresszus elnöke volt. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ludovica Hainisch-Marchet osztrák pedagógus, politikus, feminista (1901–1993)

május 04, 2017 - 00:12

Liberális felfogású családba született, apja az osztrák-magyar monarchia oktatási minisztere volt. 1923-1929 között Genfben az ENSZ jogi részlegénél titkárnőként dolgozott. 1929-től Bécsben tanult, 1933-ban szerezte meg angol-német szakos tanári diplomáját, egy középiskolában kezdett tanítani Linzben. 1934-1936 között a nemzetközi együttműködéssel, nőmozgalommal is foglalkozó Europa Echo, das Blatt für zwischenstaatliche Verständigung című folyóirat szerkesztője volt. 1938-ban Olaszországba majd Svédországba emigrált, 1949-ben tért vissza Bécsbe.

Alva Myrdal svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986)

január 28, 2017 - 00:57

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője.