Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)
A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése. Népszerű lett, a Vasárnapi Újság, Családi Kör, Magyarország, Otthon, Kelet Népe, Hölgyek Lapja és az Új Idők is közölte írásait. Az 1880-as években szokatlan eszméket hirdetett - a leány- és nőnevelés fontosságát, hogy a lányok álljanak meg saját lábukon, legyen munkájuk, keresetük, ne függjenek senkitől, és csak akkor menjenek férjhez, ha szabad akaratukból választják párjukat, ne kényszerből.
Néhány munkája:
- Egy rút kis leány története;
- Az ősi földért;
- Az Urmándyak kincse;
- A szerelmes szerkesztőség;
- A sárga ház lakói;
- Testvérek vagyunk.
