A tizenkilencedik századi tudomány királynője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A tizenkilencedik századi tudomány királynője

december 25, 2017 - 21:17

Mary Somerville skót tudós, matematikus, asztronómus (1780–1872) volt az első nő, akit a Royal Astronomical Society tagjai közé választott.

15 évesen kezdte érdekelni a matematika, de apja ellenezte, hogy tanuljon és családi nyomásra 1804-ben férjhez kellett mennie. Korán megözvegyült, második férje viszont támogatta tudományos ambícióit. Harmincas éveiben bepótolta mindazt a tanulást, amire korábban nem volt lehetősége, és hatalmas természettudományos könyvtárat halmozott fel. 1826-ban jelentek meg első tudományos publikációi, kezdetben saját kutatásai alapján, később más tudósokkal is együttműködött. Barátja, Maria Edgeworth író így emlékszik rá:

Feje a csillagok közt volt, de két lábbal szilárdan állt a földön.

1826-ban a Royal Society gyűlésén férje olvasta fel a tanulmányát, mert nők oda nem léphettek be. 1831-ben komoly tekintélyt szerzett Pierre Laplace Celestial Mechanics című munkájának fordításával és kibővítésével.

A nők jogai is érdekelték: amikor az újonnan megválasztott parlamenti képviselő John Stuart Mill 1865-ben petíciót indított a nők választójogáért, az első aláíróként Mary Sommerville-t kérte fel. 

1869-ben a Royal Geographical Society aranyérmével tüntették ki, és tagjai közé választotta az American Philosophical Society. -t is tanította. Utolsó tudományos könyvét majdnem 90 évesen írta meg.

Nekrológjában a Morning Post "a tizenkilencedik századi tudomány királynője”-ként méltatta. Oxfordban a Somerville College viseli a nevét. Alakját a Mr. Turner c. filmben is megidézik. 

Néhány műve: 

  • The Magnetic Properties of the Violet Rays of the Solar Spectrum (1826)
  • Mechanism of the Heavens (1831)
  • The Connection of the Physical Sciences (1835)
  • Physical Geography (1850)
  • On Molecular and Microscopic Science (1869)
  • 1874 "Personal recollections, from early life to old age, of Mary Somerville"

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A csillagászat mindenkié: Helen Sawyer Hogg (1905–1993)

július 30, 2017 - 19:08

A Mount Holyoke College-ban végzett, doktori értekezését  1931-ben a Radcliffe-ban védte meg. A Dunlop Observatory munkatársa volt, és a torontoi egyetemen csillagászatot tanított. Az első nő volt, akit asztronómiai tudományos társaság elnökévé választott. Tudományos publikációin kívül ismeretterjesztő cikkeket is írt, a Toronto Starban volt heti rovata. The Stars Belong to Everyone című könyvében mindenki számára érthetően mutatja be a csillagászatot. Ő volt az első kanadai nő, akiről kisbolygót neveztek el.

Marie Stopes tudós, társadalmi reformer, író (1880–1958)

október 09, 2017 - 23:26

A londoni University College hallgatója volt geológia-biológia szakon, 1902-ben diplomázott, doktori értekezését a müncheni egyetemen védte meg 1904-ben. Ezután a manchesteri egyetemen kapott katedrát, az első női előadók közé tartozott. 1918-ban jelent meg Married Love and Wise Parenthood (Házastársi szerelem és a bölcs szülő) című könyve, amely őszintén beszél a nők szexuális igényeiről és a fogamzásgátlásról. 1923-ban jelent meg a Contraception: Its Theory, History, and Practice (A fogamzásgátlás elmélete, története és gyakorlata), mindkettőt számtalan nyelvre lefordították.