A tizenkilencedik századi tudomány királynője

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

A tizenkilencedik századi tudomány királynője

december 25, 2017 - 21:17

Mary Somerville skót tudós, matematikus, asztronómus (1780–1872) volt az első nő, akit a Royal Astronomical Society tagjai közé választott.

15 évesen kezdte érdekelni a matematika, de apja ellenezte, hogy tanuljon és családi nyomásra 1804-ben férjhez kellett mennie. Korán megözvegyült, második férje viszont támogatta tudományos ambícióit. Harmincas éveiben bepótolta mindazt a tanulást, amire korábban nem volt lehetősége, és hatalmas természettudományos könyvtárat halmozott fel. 1826-ban jelentek meg első tudományos publikációi, kezdetben saját kutatásai alapján, később más tudósokkal is együttműködött. Barátja, Maria Edgeworth író így emlékszik rá:

Feje a csillagok közt volt, de két lábbal szilárdan állt a földön.

1826-ban a Royal Society gyűlésén férje olvasta fel a tanulmányát, mert nők oda nem léphettek be. 1831-ben komoly tekintélyt szerzett Pierre Laplace Celestial Mechanics című munkájának fordításával és kibővítésével.

A nők jogai is érdekelték: amikor az újonnan megválasztott parlamenti képviselő John Stuart Mill 1865-ben petíciót indított a nők választójogáért, az első aláíróként Mary Sommerville-t kérte fel. 

1869-ben a Royal Geographical Society aranyérmével tüntették ki, és tagjai közé választotta az American Philosophical Society. -t is tanította. Utolsó tudományos könyvét majdnem 90 évesen írta meg.

Nekrológjában a Morning Post "a tizenkilencedik századi tudomány királynője”-ként méltatta. Oxfordban a Somerville College viseli a nevét. Alakját a Mr. Turner c. filmben is megidézik. 

Néhány műve: 

  • The Magnetic Properties of the Violet Rays of the Solar Spectrum (1826)
  • Mechanism of the Heavens (1831)
  • The Connection of the Physical Sciences (1835)
  • Physical Geography (1850)
  • On Molecular and Microscopic Science (1869)
  • 1874 "Personal recollections, from early life to old age, of Mary Somerville"

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Az egyetemen paraván mögé bújtatták: Florence Bascom geológus

július 14, 2017 - 21:25

Az első geológusnő és az első nő, aki a John Hopkins egyetemen doktorátust szerzett és akit a Geological Society of America tagjai közé felvettek. A University of Wisconsin elvégzése után 1889-ben külön engedéllyel a Johns Hopkins egyetemen folytatta  tanulmányait, az előadások alatt paraván mögött kellett ülnie, hogy a férfihallgatók ne lássák őt. 1893-tól az Ohio State University, 1895-től a Bryn Mawr College professzora volt, nevéhez fűződik a geológia tanszék alapítása. Oktatómunkája mellett az USGS (United States Geological Survey) első női munkatársa volt, sokat dolgozott terepen is.

Clara Immerwahr német vegyész (1870–1915)

június 21, 2017 - 15:09

Az első nő, aki kémiából doktori címet szerzett Németországban. Kelet-Poroszországi zsidó értelmiségi család lánya, a tanárképző elvégzése után vegyész apja támogatásával engedélyt kapott tanulmányai folytatására a breslaui egyetemen. 1900-ban védte meg doktori értekezését, egy évre rá házasságot kötött az ismert vegyésszel, Fritz Haberrel. Abban bízott, hogy folytathatja kutatásait, de keservesen csalódott. A gyerekszülés, háztartás, gyakori vendégfogadás mellett önálló munkát nem végezhetett, csak férje publikációihoz gyűjthetett anyagokat.

Maria Goeppert-Mayer Nobel-díjas lengyel származású amerikai fizikus (1906–1972)

június 27, 2017 - 20:32

Katowiceben született, Göttingenben járt egyetemre, ahol 1930-ban doktorált. 1931-ben férjével az Egyesült Államokba emigráltak, ahol Maria 1939-ig a Johns Hopkins University, 1939-től 1946-ig a Columbia University tanára volt. Az Argonne National Laboratory következett, majd 1960-tól a University of California, San Diego ahol tovább folytatta magfizikai kutatásait. 1963-ban Nobel díjat kapott, J. Hans D. Jensennel és Wigner Jenővel megosztva.