Janet Frame új-zélandi író, költő (1924–2004)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Janet Frame új-zélandi író, költő (1924–2004)

augusztus 28, 2017 - 14:10
Új-Zéland talán leghíresebb, önéletrajza megjelenése után világszerte elismert írója.

Új-Zéland talán leghíresebb, önéletrajza megjelenése után világszerte elismert írója, kétszer szerepelt a Nobel-díj toplistáján. Tanítónői képesítést szerzett, korán  kezdett publikálni. 1945-ben tévesen skizofréniát diagnosztizáltak nála, éveket töltött elmegyógyintézetekben. Az 1951-ben a The Lagoon címmel megjelent elbeszéléskötete elnyerte a tekintélyes Hubert Church Memorial Award-ot, ennek hatására nem végezték rajta el a lobotómiát. A kórházból való szabadulása után évekig Európában élt, 1960-ban tért haza. Magyarul  megjelent Éjjel, ha bagoly huhog című regénye, valamint több novellája a Nagyvilágban.

Néhány munkája:  Owls Do Cry; The Edge of the Alphabet; Snowman Snowman: Fables and Fantasies; The Pocket Mirror; You Are Now Entering the Human Heart; An Angel at My Table; The Carpathians.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Keri Hulme új-zélandi író, költő (sz. 1947)

március 09, 2018 - 21:44

Angol, skót és maori ősök leszármazottja. Korai versei és elbeszélései iskolai magazinokban jelentek meg, Hooks and Feelers című novellájával elnyerte a Katherine Mansfield Memorial Award-ot. Hatalmas sikerrel 1982-ben jelent meg The Bone People című regénye, mely 1984-ben megkapta a New Zealand Book Award-ot és a Pegasus Award for Maori Literature díjat, 1985-ben pedig  a Booker Prize-t. 

Néhány műve: The Silence Between; Te Kainau / The Windeater; Strands; Homeplaces: Three Coasts of the South Island of New Zealand  (fényképek:  Robin Morrison).

Marilyn French amerikai feminista, író (1929–2009)

november 19, 2016 - 22:30

New York-i születésű, a Hofstra egyetemen filozófiát és irodalmat tanult. 1951-ben diplomázott, doktori disszertációját a Harvardon védte meg 1972-ben.  

A modern feminista irodalom egyik alapművének tekintett könyve, a The Women's Room (magyarul: Nők) 1977-ben jelent meg. Könyveinek visszatérő motívuma a nők elnyomása a férfiak uralta világban, a patriarchátus következetes, szervezett fenntartása. 

Néhány munkája: 

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.

Victoria Benedictsson svéd író, feminista (1850–1888)

március 23, 2017 - 14:15

A napjainkban egyik legjelentősebbnek tartott XIX. századi írónőnek Ernst Ahlgren álnév alatt jelent meg több regénye, novellája, színdarabja. Műveiben a korabeli nők életére fókuszált, a családban és a társadalomban egyaránt kiszolgáltatott helyzetükre. Naplója, Stora boken (A nagy könyv) és több más műve halála után jelent meg. Magánélete zaklatott volt, fiatalon férjhez ment egy nála majdnem harminc évvel idősebb, ötgyerekes özvegyemberhez. Victoria megismerkedett Európa legjelentősebbnek tartott kritikusával, Georg Brandes-szal, és beleszeretett.

Maria Jotuni (Haggrén) finn író, feminista (1880–1943)

április 08, 2017 - 21:14

A finn feminista irodalom klasszikusa Helsinkiben járt egyetemre, történelmet és irodalmat hallgatott,  az egyetem újságjában jelentek meg első írásai. Elbeszélései, regényei mellett nagysikerű színdarabokat írt. Magyarul „A farkasmenyasszony” és a „Finn elbeszélők” című kötetekben jelentek meg írásai.

Néhány munkája:  Vanha koti; Tohvelisankarin rouva; Arkielämää; Huojuva talo; Äiti ja poika. Elämän hiljaisina hetkinä; Suhteita; Kun on tunteet; Tyttö ruusutarhassa.

"Degeneráltak-e a nők?" - Maria Lacerda de Moura brazil anarchista feminista

április 09, 2017 - 23:16

A Monte Alverne nevű farmon született 1887-ben, szabadgondolkodó, ateista szülei alapos, széleskörű nevelést biztosítottak neki. 16 éves korában kezdett tanítani, alapítója volt az analfabetizmus felszámolásáért küzdő egyesületnek. Pár évvel később Sao Paulo-ba költözött, anarchista és munkás lapokban publikált. Munkásegyletekben, kulturházakban, anarchista gyüléseken tartott előadásokat a tanulásról, a női egyenjogúságról, a szabad szerelemről, 1918-ban publikálta első könyvét. Alapító tagja volt a Liga para a Emancipação Intelectual da Mulher feminista egyesületnek.

Hélène Cixous francia feminista, író, filozófus, kritikus (sz. 1937)

április 19, 2017 - 22:46

Algériában született osztrák anyától, francia apától. A posztmodern feminizmus elméletének egyik kidolgozója, színdarabokat, verseket, regényeket publikál, esszéi és kritikái jelentek meg. A l’Université Paris VIII professzora, az általa 1974-ben alapított  Centre de Recherches en Etudes Féminines vezetője. Tiszteletbeli professzora a világ jelentős egyetemeinek.

Sarah Barnwell Elliott író, feminista (1848–1928)

május 06, 2017 - 21:36

Hat regényen kívül esszéket, újságcikkeket, könyvkritikákat publikált. Sokat foglalkozott a nők helyzetével, választójoguk kivívásával. A Southern States Woman Suffrage Conference alelnöke, a Tennessee Equal Suffrage Association elnöke volt, ebben a minőségében 1912-ben petíciót nyújtott be az állam törvényhozóihoz. Déli származása különösen érzékennyé tette a faji problémák iránt, An Incident and Other Happenings című elbeszéléskötete ezzel foglalkozik. Európai útján tett tapasztalatairól 16 levélben számol be.

Néhány műve:  

Nagy Franciska író, újságíró (sz. 1943)

augusztus 18, 2017 - 22:34

Budapesten született, a pécsi Művészeti Gimnázium mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Szakiskola zongora tanszakára járt. Középiskolás korában kezdett publikálni, a Tábortűz című ifjúsági lap közölte írásait. Érettségi után az Esti Pécsi Napló gyakornoka volt és elvégezte MUOSZ újságírói iskoláját. A Nők Lapja, a Kisdobos, a Népszava, a Népszabadság, a Szabad Föld és a Dörmögő Dömötör közölte írásait. 1998-2012 között a Magyar Művészeti Akadémia kiadványainak szerkesztője volt.

Phyllis Whitney amerikai író (1903–2008)

szeptember 29, 2017 - 23:51

Gyermekeknek és fiataloknak szóló regények, gótikus témák, romantikus krimik – a 104 évet megélt rendkívül termékeny író többféle műfajt kipróbált. Két alkalommal nyerte el az Edgar Awards-ot, a Thunder Heights (1960) és a The Mystery of the Hidden Hand (1963) című könyveiért. Utolsó könyvét Amethyst Dreams címmel 1997-ben, 94 éves korában publikálta. Írásai sajnos még nem jelentek meg magyarul. 

Néhány műve: A Place for Ann, Skye Cameron, Seven Tears for Apollo, Listen for the Whisperer, The Golden Unicorn , Silversword , Woman Without a Past.

Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.