Új-Zéland talán leghíresebb, önéletrajza megjelenése után világszerte elismert írója, kétszer szerepelt a Nobel-díj toplistáján. Tanítónői képesítést szerzett, korán  kezdett publikálni. 1945-ben tévesen skizofréniát diagnosztizáltak nála, éveket töltött elmegyógyintézetekben. Az 1951-ben a The Lagoon címmel megjelent elbeszéléskötete elnyerte a tekintélyes Hubert Church Memorial Award-ot, ennek hatására nem végezték rajta el a lobotómiát. A kórházból való szabadulása után évekig Európában élt, 1960-ban tért haza. Magyarul  megjelent Éjjel, ha bagoly huhog című regénye, valamint több novellája a Nagyvilágban.

Néhány munkája:  Owls Do Cry; The Edge of the Alphabet; Snowman Snowman: Fables and Fantasies; The Pocket Mirror; You Are Now Entering the Human Heart; An Angel at My Table; The Carpathians.