Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Ragna Nielsen norvég pedagógus, publicista, író, feminista (1845–1924)

július 17, 2017 - 13:50

Értelmiségi családba született, anyja , az első feministák egyike volt. A tanárképző elvégzése után több helyen is tanított, majd 1885-ben Kristianiaban Fru Nielsens Latin- og Realskole néven saját iskolát nyitott, ahová a kor szokásaitól eltérően lányok és fiúk egyaránt járhattak. Az első norvég nő volt, aki középiskolai igazgatói kinevezést kapott. 1901 – 1904 között beválasztották a városi tanács tagjai közé. A Norske kvindelige Handelsstands Forening (Norvég kereskedelmi nőegylet), Kvindestemmeretsforeningen (szüfrazsettek),  Norsk Fredsforening (Norvég békepárt)  egyik alapító tagja volt. A Norsk Kvindesagsforening  (norvég nőjogi egyesület) elnöke volt 1886 és 1888, majd 1889 és1895 között. (188-ban egy évig az elnök.) 1921-ben elindította a Norske Kvinder nőmagazint. 
Néhány munkája: Norske kvinder i det 19de aarhundrede; Fra de smaa følelsers tid; Sisyphos og de politiske partier; Bare en liten hjertefeil. 

 

Sigrid Undset Tizenegy év c. regényében így rajzolja meg az alakját (magyarul: Vigilia 1936/2.): 

"Ingvild az iskolával se nagyon barátkozott meg. Alig költöztek új lakásukba, amikor anyja kíséretében jelentkezett. Az osztályfőnöki fülkében mutatkozott be Ragna Nielsen asszonynak. A tanítónő gyönyörű jelenség volt, Ingvild pedig rajongott a szép emberekért, úgy hogy előre örült a tanulásnak. De Nielsenné szépségével hatalmas önérzet párosult. Csöpp madárképe finoman tagolódott, de egyenes, rövid orra tántoríthatatlan konokságra vallott s kedves, síma, ezüstszürke haja, valamint homlokcsigája csak fokozta e benyomást. Alacsonysága és zömöksége ellenére fürgén és határozottan mozgott. Rendkívül választékosan öltözködött; fekete vagy világosszürke derekából mindig széles mellbetét fehérlett ki; mintha egyenruhában járt volna. Ingvild hamarosan megfigyelte, hogy Nielsenné a legcsekélyebb izgalomtól rákvörösre gyúl. Az indulat valósággal beíelhőzte ezüstcsillámú üstö- két, - ilyenkor egy angyal se pisszenhetett meg előtte. De amire anyus elbúcsúzott, Ingvild a tanítónő rabjává szegődött. Nielsenné lágyan és gyengé- den kézenfogta a kicsit. S bevezette a harmadik osztályba."

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Francis Marion Beynon kanadai újságíró, feminista (1884–1951)

április 12, 2017 - 13:46

Elkötelezett feminista, nővérével, Lillian Beynon Thomas-szal együtt biztatta a nőket szavazójoguk kikövetelésére. Winipegben élt, Kanada legbefolyásosabb hetilapja, a The Grain Growers Guide szerkesztője volt. Rovata, a The Country Homemaker minden elképzelhető témával  foglalkozott, ami a nőket érinti. Nemcsak a nőket, de a politikusokat is bíztatta a nőjogok érvényesítésére. Aktív tagja volt a Canadian Women's Press Club-nak, részt vett a Political Equality League of Manitoba tevékenységében, amely a tartomány legfontosabb női választójogi szervezete volt.

Gina Krog norvég tanár, feminista (1847–1916)

december 27, 2016 - 20:29

A norvég nőmozgalom úttörője, egész életében a nők egyenjogúságáért, szavazati jogáért, tanuláshoz való jogáért dolgozott. 1880-ban Angliában került kapcsolatba a szüfrazsett mozgalommal, hazatérése után több cikket írt a témában. 1884-ben egyik alapítója volt a Kvinnesaksforening-nak (norvég nőjogi egyesület), a következő évben létrehozta a Kvinnestemmerettsforeningen egyesületet (norvég szüfrazsett egyesület). 1904-ben alapító tagja volt a Norske Kvinners Nasjonalrad-nak (norvég nők nemzeti tanácsa).

Victoria Ocampo argentin író, újságíró, feminista (1890–1979)

április 02, 2017 - 12:32

Dél-Amerika egyik legrégibb és leggazdagabb családjába született. 22 éves korában férjhez ment, majd néhány év múlva, nem törődve a vallásos tradíciókkal, elhagyta a férjét. Sur címmel  folyóiratot alapított, amely rövidesen Dél-Amerika vezető irodalmi magazinja lett, és maradt az évtizedekig.  A XX. század valamennyi fontos írója és művésze publikált benne, számos kezdő írót indított el a pályán. Mutatóba néhány név: Jorge Luis Borges, Julio Cortázar, Gabriela Mistral, Pablo Neruda, Albert Camus, Pablo Picasso, Virginia Woolf, Grahame Greene, Rabindranath Tagore.