Francis Marion Beynon kanadai újságíró, feminista (1884–1951)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Francis Marion Beynon kanadai újságíró, feminista (1884–1951)

április 12, 2017 - 13:46

Elkötelezett feminista, nővérével, Lillian Beynon Thomas-szal együtt biztatta a nőket szavazójoguk kikövetelésére. Winipegben élt, Kanada legbefolyásosabb hetilapja, a The Grain Growers Guide szerkesztője volt. Rovata, a The Country Homemaker minden elképzelhető témával  foglalkozott, ami a nőket érinti. Nemcsak a nőket, de a politikusokat is bíztatta a nőjogok érvényesítésére. Aktív tagja volt a Canadian Women's Press Club-nak, részt vett a Political Equality League of Manitoba tevékenységében, amely a tartomány legfontosabb női választójogi szervezete volt. A háború kitörése után pacifista meggyőződése miatt meg kellett válnia a laptól, nemsokkal ezután az Egyesült Államokba költözött.

 

 

Henrietta Muir Edwards kanadai feminista (1849–1931)

március 25, 2017 - 00:47

A Famous Five (Híres ötös) egyik tagja (a többiek: , Nellie McClung, Louise McKinney, Irene Parlb).1875-ben nővérével együtt a Working Girls' Association alapítója, a Women's Work in Canada című újság létrehozója és szerkesztője. Ez volt az első, dolgozó nőknek szóló kanadai újság. 1893-ben egyik létrehozója volt a National Council of Women egyesületnek.

Selina Cooper angol munkás, politikus, feminista (1864–1946)

december 17, 2016 - 22:16

Miután apja tífuszban meghalt, megözvegyült anyjával nyomorogtak. 12 éves korában lépett be részmunkaidősnek egy textilgyárba, egy év múlva abbahagyta az iskolát és teljes állásban dolgozott. A szakszervezet aktív tagjaként kezdett foglalkozni a munkásnők helyzetével. Részt vett a Women's Co-operative Guild által szervezett oktatásban, ahol politikai képzést is kapott. Autodidakta módon orvoslást is tanult, hogy segíthessen kolléganőin, akik többsége nem engedhette meg magának az egészségügyi ellátást. 

Az olasz nőmozgalom elindítója: Anna Maria Mozzoni (1837–1920) 

május 02, 2017 - 21:31

Milánói arisztokrata családba született. Több nyelven beszélt, művelt, művészeti és társadalmi kérdésekben egyaránt alaposan tájékozott volt. 1864-ben jelent meg La donna e i suoi rapporti sociali in occasione della revisione del codice italiano című munkája, melyben a nőelnyomó olasz családjogi törvényt bírálta. 1874-ben petíciót nyújtott be a parlamentnek a nők szavazati jogáért. A következő évben ő képviselte hazáját a párizsi nemzetközi nőjogi konferencián. 1881-ben megalapította a Lega promotrice degli interessi femminili nőjogi egyesületet.

A svéd nőmozgalom élén: Elin Wägner

május 15, 2016 - 23:41
Elin Wägner 1897-ben

A svéd feminista mozgalom egyik alapítója és vezéralakja Lundban született 1882-ben. Diákkorában az iskolai újságot szerkesztette, tanulmányai befejezése után újságíró lett. Első regénye Från det Jordiska Museet címmel 1907-ben jelent meg. Írásainak gyakori főszereplője a független, önálló, jogaiért harcoló nő. A női választójogi mozgalom egyik vezetőjeként ő képviselte a svéd nőket 1909-ben a londoni nemzetközi nőkongresszuson. 1913 és 1914 között társaival több, mint 350 000 aláírást gyűjtöttek össze a nők szavazati jogának törvénybe iktatásáért.

Helen Gregory MacGill kanadai jogász, újságíró, feminista (1864–1947) 

január 01, 2017 - 18:10

Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre.