Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Aki segített nyúlajak és farkastorok esetén: Ladányi Józsa orvos (1898–1985) 

május 01, 2017 - 14:15
Komoly eredményeket ért el a nyúlszáj, farkastorok, archasadékok korrekciós operációjában.

Debrecenben született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán végzett 1922-ben, sebész szakorvosi vizsgáját 1926-ban tette le. A debreceni Sebészeti klinikán kezdett dolgozni, 1935-ben osztályvezető adjunktusnak nevezték ki. 1940-ben zsidó származása miatt elbocsátották, később a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-től visszakapta állását a klinikán, 1950-ben tanszékvezető egyetemi tanárrá, 1951-ben a Sebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. A golyvával kapcsolatos kutatásai nemzetközi elismerést arattak. Komoly eredményeket ért el a nyúlszáj, farkastorok, archasadékok korrekciós operációjában, valamint a kéz ujjainak helyreállító műtéteiben. A Magyar Sebész Társaság örökös tagja volt, több rangos nemzetközi sebésztársaságban is tevékenykedett. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elizabeth Smith Shortt kanadai orvos, feminista (1859–1949)

május 25, 2015 - 21:11

1859. január 18-án született. Az első három kanadai orvosnő egyike. Visszaemlékezéseiben leírja, a férfi hallgatók és tanárok zaklatták, gúnyolták, kiközösítették őket, sztrájkkal fenyegetőztek, ezért a női hallgatóknak létrehozták a  Canadian Women's Medical College-t, ahol 1884-ben diplomát szereztek. Hamiltonban kezdett praktizálni, majd a  Canadian Women's Medical College professzora lett. Tevékenyen részt vett a nőjogi mozgalomban, a National Council of Women alelnöke volt. Emlékiratait  A Woman with a Purpose címmel publikálta.

 

 

Sophia Louisa Jex-Blake, az első hivatalosan elismert brit orvosnő, feminista (1840–1912)

május 25, 2015 - 21:16

1840. január 21-én született.  Harcot indított Angliában azért, hogy a nők is folytathassanak orvosi tanulmányokat. Londonban, Bostonban és New Yorkban volt orvostanhallgató, engedélyt kapott  Edinburghban az egyetemi előadások látogatására, de diplomázni nem engedték. Évekig tartó küzdelem után sikerült néhány képviselőt megnyernie és 1876-ban a parlament törvényt hozott a női orvosok elfogadásáról. 1877-ben Sophia volt az első nő hazájában, aki kitehette ajtajára az orvosi foglalkozást jelző táblát.