Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő (1891–1977)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő (1891–1977)

december 26, 2016 - 23:54

Budapesten 1910-ben nemzetközi repülőversenyt tartottak, a fiatal lány ott döntötte el, hogy pilóta lesz. Beiratkozott Wienerneustadtban a repülőiskolába, ahol Karl Illner, a híres pilóta tanítványa volt. 1912. augusztus 15-én kapta meg pilótaigazolványát, az Osztrák-Magyar Monarchia első női pilótájaként. Ugyanabban a hónapban már többezres közönség előtt mutatkozott be egy versenyen Nagyváradon.

A kisasszonyt erős bőrövvel erősítik helyéhez a montőrök. A pilóta-nő elhelyezkedik, a pompás Etrich-féle monoplán berregni kezd.
A montőrök, heves szélroham keletkezik, visszatartják a gépet, maga gróf Teleky is segít a montőröknek. Egy pillanat, a gép 50-60 métert gurul, rögtön felemelkedik, Illner boldogan dörzsöli kezét. Bölöny József elragadtatva nézi a szálló gépmadarat.
Steinschneider Lilly fiús profiljából nem látszik több egy idegesen mozgó pontnál. Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben és a plató túlsó szélén engedi le a gépet. A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert össze vissza csókolja.
A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lillyt, ugyanannyira, hogy Teleky grófnak fáradságos törtetés után sikerült csak az ünnepelthez jutni, hogy gratulálhasson.
 (Nagyváradi Napló, 1912. október 8.)

1913-ban a rákosi repülőtéren megrendezett versenyen remekül szerepelt, megnyerte a gyorsasági versenyt és második lett a megszakítás nélküli repülésben. 1914-ben férjhez ment, férje kivánságára feladta a repülést. Steinschneider Lilly 1977-ben, Franciaországban halt meg.


Elekes Irén Borbála "Mindent a nőkről" c. magyar nőtörténeti rádióműsorának kapcsolódó adása: beszélgetés Szerényi Ildikó főlevéltárossal, az Óbudai Kutatóterem vezetőjével:

 

 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Kánya Emília (Szegfi Mórné) író, újságíró, az első magyar női lapszerkesztő (1828–1905)

december 27, 2016 - 14:35

Az első női lapszerkesztő értelmiségi családba született, alapos nevelést kapott. 17 évesen lett Feldinger Gottfried felesége, akivel közösen szerkesztették az Euphrosine című lapot. Emilia néven a Napkelet, Hölgyfutár, Szépirodalmi Közlöny és Divatcsarnok is közölte írásait. Tíz év után elváltak, nemsokkal utána Családi Kör címen lapot indított, amely gyorsan népszerű lett, rangos írók publikáltak benne. 1861-ben házasságot kötött Szegfi Mór újságíróval, akivel leány-árvaházat  és nőképző-egyletet alapítottak. 

Ujfalvy Krisztina (Máté Jánosné) költő (1761–1818)

december 27, 2016 - 14:15

 

Híres székely nemesi család sarja, 1761-ben a Kis-Küküllő mentén, Szőkefalván született. Hétéves volt, amikor édesapja, Újfalvi Sámuel küküllői főbíró meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. A híresen szép fiatal lány szerelmes lett Haller László grófba, de az, noha viszonozta érzelmeit, mást vett feleségül, mert családja nem tolerálta a vallási különbségeket. Csalódásában, és a szülői nyomásnak engedve Krisztina feleségül ment a Mezőcsáváson gazdálkodó, művelt, gazdag Máté János földbirtokoshoz. A viharosra sikeredett házasságból egy kislánya született.

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.