Aenne Burda lapkiadó (1909–2005)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Aenne Burda lapkiadó (1909–2005)

szeptember 04, 2015 - 18:26
Aenne fantasztikus üzleti karrierje különös módon indult. A negyvenes évek vége felé megtudta, hogy férjének hosszabb ideje szeretője van, akitől gyereke is született. Az is kiderült, hogy a férj egy lapkiadót ajándékozott barátnőjének, amely az ügyetlen vezetés miatt nagyon rosszul ment. Franz ultimátumot kapott - ha minden kapcsolatot megszakít a barátnőjével és a kiadó Aenne tulajdonába kerül, akkor nem adja be a válópert. Ezzel a fanyar bosszúval indult a Burda divatlapok világsikere.

Aenne fantasztikus üzleti karrierje különös módon indult. A negyvenes évek vége felé megtudta, hogy férjének hosszabb ideje szeretője van, akitől gyereke is született. Az is kiderült, hogy a férj egy lapkiadót ajándékozott barátnőjének, amely az ügyetlen vezetés miatt nagyon rosszul ment. Franz ultimátumot kapott - ha minden kapcsolatot megszakít a barátnőjével és a kiadó Aenne tulajdonába kerül, akkor nem adja be a válópert. Ezzel a fanyar bosszúval indult a Burda divatlapok világsikere.

Az induláskor Aenne volt a kiadó, főszerkesztő, cikkíró egyszemélyben. Nem a haute couture érdekelte: "Célom elfogadható áron praktikus divat, amely minél több nő számára elérhető" - mondta. 1950-ben indult a Burda Moden, amely hamarosan piacvezető lett, napjainkban már 16 nyelven, 89 országban kapható. Két évvel később Aenne fontos újítást vezetett be, kivehető, könnyen használható szabásmintát csatoltak minden példányhoz, így a ruhákat házilag lehet szabni-varrni.  Az évek során a Burda Moden testvérlapjai is megjelentek, az Anna, a Carina és a Verena. A női divat mellett jó érzékkel indított más témájú magazinokat is, ilyen a Burda főzőstúdió, a gyerekdivat, különböző kézimunkalapok. Aenne Burda nemzetközileg is terjeszkedett, az övé volt az első kiadóház, amelyik külföldön megjelent.

Nagy áttörést jelentett, amikor a Szovjetúnióban is kiadták – ez volt első, orosz nyelven megjelenő nyugati magazin. Raisza Gorbacsova támogatásával divatbemutatót is szervezett, az ott készült fotók bejárták a világot.  Többet ért el, mint az előző három nagykövet – mondta neki elismerően Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter. A „Divat Nagyasszonya” negyvenöt évig vezette a kiadót, 1994-ben vonult vissza és adta át az irányítást egyik fiának, Hubertnek.

Számtalan elismerést, kitüntetést kapott, többek között a Német Szövetségi Köztársaság Érdemérem nagykeresztjét 1974-ben, majd a nagykeresztet csillagokkal 2001-ben. 80. születésnapján szülővárosa, Offenburg díszpolgárává  választották, a 95. születésnapján pedig utcát neveztek el róla. 96 éves korában, 2005. november 3-án halt meg.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Hanna Bieber-Böhm német feminista, szociális munkás, festő (1851–1910)

december 31, 2016 - 23:35
Hanna Bieber-Böhm

Jómódú, sokgyerekes földbirtokos család lánya. Anyja halála után ő gondoskodott kisebb testvéreiről, apja második házassága után lehetősége nyílt álma megvalósítására. Berlinbe, majd Tunéziába, Görögországba ment ment festészetet tanulni. Tájképei és portréi sikert arattak Európában és Amerikában egyaránt.  Az 1880-as években kezdett érdeklődni a politika, a nők helyzete, a nőjogok iránt. 1889-ben létrehozta a Jugendschutz ifjúságvédő szervezetet, mely lányokat segített munkához és szálláshoz jutni. Komoly harcot indított a prostitúció ellen, azért, hogy a klienseket is büntessék.

Irena Sendler szociális munkás, apáca (1910–2008)

február 11, 2017 - 14:02

A lengyel nemzeti hősként számontartott Irena a második világháború alatt a németek által megszállt Varsó földalatti ellenállási mozgalmának tagja, a Żegota (zsidókat segítő) gyerekek megmentésével foglalkozó csoportjának vezetője volt. A városi szociális osztály dolgozójaként munkatársaival a varsói gettóból csempésztek ki gyerekeket, hamis papírokkal látták el és biztonságba helyezték őket. A nácik rájöttek tevékenységére, elfogták, megkínozták és halálra ítélték. Társai az őrök megvesztegetésével kiszabadították, ezután álnéven folytatta tevékenységét.

Maggie Lena Walker (1867 – 1934), az első amerikai női bankelnök

augusztus 28, 2012 - 20:15

Az első női amerikai bankelnök, polgárjogi harcos, a fekete közösség életének és gazdaságának szervezője 1867. július 15-én született a Virginia állambeli Richmondban. Anyja, Elizabeth Draper felszabadított rabszolga, a polgárháborúban az északiak számára kémkedő Elizabeth Van Lew szakácsnője, apja az ír származású Eccles Cuthbert, a The New York Herald tudósítója. A kislány születése után anyja feleségül ment William Mitchell-hez és saját otthonukba költöztek. Férje korai halála után Elizabeth mosónő lett, hogy családját el tudja tartani. Maggie gyakran segített anyjának, a megrendelőknek szállította a tiszta ruhákat.