NOVEMBER 25.: a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

NOVEMBER 25.: a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapja

december 23, 2011 - 23:00
November 25-ét a latin amerikai és karibi térség első feminista Encuentroján nyilvánították a nők elleni erőszak ellenes világnappá. Azért választották november 25-ét, hogy így emlékezzenek meg a Mirabal nővérekről (Patria, Minerva és Maria Teresa), akiket 1960-ban ezen a napon gyilkolt meg brutálisan a Rafael Trujillo vezette diktatúra a Dominikai Köztársaságban.

November 25-ét a latin amerikai és karibi térség első feminista Encuentroján nyilvánították a nők elleni erőszak ellenes világnappá, 1981 július 18-21 között. Ezen az Encuentron a résztvevők határozottan elítélték a nemi megkülönböztetésen alapuló erőszak minden fajtáját a családon belüli erőszaktól a nemi erőszakon és a szexuális zaklatáson át egészen az állami erőszak különböző formáiig, beleértve a női politikai foglyok kínzását és bántalmazását is. Azért választották november 25-ét, hogy így emlékezzenek meg a Mirabal nővérekről (Patria, Minerva és Maria Teresa), akiket 1960-ban ezen a napon gyilkolt meg brutálisan a Rafael Trujillo vezette diktatúra a Dominikai Köztársaságban. 1999-ben az hivatalosan is a Nők Elleni Erőszak Megszüntetésének Világnapjává nyilvánította november 25-ét.

Kik voltak a Mirabal nővérek?

Patria, Minerva, Maria Teresa és Dedé a Dominikai Köztársaság Cibao régiójában, a Salcedo város közelében lévő Ojo de Agua-ban születtek Enrique Mirabal és Maria Mercedes Reyes gyermekeiként. A nővérek, akiket a Pillangók néven is ismertek, politikai aktivisták és a Trujillo diktatúrájával szembeni ellenállás szimbólumai voltak. Férjeikkel együtt többször is bebörtönözték őket a demokráciáért és az igazságosságért folytatott forradalmi tevékenységük miatt. 1960 november 25-én Trujillo titkosrendőrsége megölt három Mirabal nővért, Minervat, Patriat és Maria Teresat, valamint Rufino de la Cruzt. A három nő a Rufino által vezetett autóban utazott Puerto Plataba, hogy meglátogassák a börtönben lévő férjeiket. Holttestüket összetörve és megfojtva találták meg egy szakadékban. A nővérek meggyilkolásának híre megrázta és felháborította az egész országot. A Mirabal nővérek elleni brutális merénylet egyike volt azoknak az eseményeknek emelyek felerősítették a Trujillo ellenes mozgalmat. Trujillo 1961 május 30-án merényletben meghalt, és a rezsim hamarosan megbukott.

A nővérek az általános és a feminista ellenállás szimbólumai lettek. A haláluk óta eltelt években számos vers, dal és könyv állított emléket nekik. Személyes tárgyaikból kiállítást rendeztek a Nemzeti Történeti és Földrajzi Múzeumban, bélyeget adtak ki az emlékükre, és egy magánalapítvány pénzt gyűjt a szülővárosukban lévő családi múzeum felújítására. 1997 március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon a Trujillo által (saját dicsőségére) Santo Domingoban állított 48 méter magas obeliszken leleplezték az Un Canto a la Libertad (Dal a szabadsághoz) című festményt, ami a négy nővért ábrázolja.

További információért lásd 1994-ben kiadott regényét a Mirabal nővérekről: In the Time of the Butterflies, valamint Bernard Dietrich könyvét: Trujillo, The Death of the Dictator, és a The Mirabal Sisters c. cikket a Connexions című nemzetközi női periodikában, 1992, 39. szám.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Bodil Begtrup dán diplomata, feminista (1903–1987)

április 29, 2017 - 22:59
Bodil Begtrup a Costa Rica-i Graciela Morales F. De Echeverria társaságában 1948-ban

Dánia első női nagykövete a koppenhágai egyetemen politikatudományból diplomázott 1929-ben. Egyetemista korában lett tagja a Dansk Kvinders Nationalrad-nak (Dán nemzeti nőszövetség), 1931-ben ő volt az alelnök, 1946-49 között az elnöki posztot töltötte be. A háború után a dán   delegáció tagja volt, a Commission on the Status of Women (Nők helyzetével foglalkozó bizottság) első elnöke volt. 1949-ben megkapta első nagyköveti kinevezését Izlandra.

Ludovica Hainisch-Marchet osztrák pedagógus, politikus, feminista (1901–1993)

május 04, 2017 - 00:12

Liberális felfogású családba született, apja az osztrák-magyar monarchia oktatási minisztere volt. 1923-1929 között Genfben az ENSZ jogi részlegénél titkárnőként dolgozott. 1929-től Bécsben tanult, 1933-ban szerezte meg angol-német szakos tanári diplomáját, egy középiskolában kezdett tanítani Linzben. 1934-1936 között a nemzetközi együttműködéssel, nőmozgalommal is foglalkozó Europa Echo, das Blatt für zwischenstaatliche Verständigung című folyóirat szerkesztője volt. 1938-ban Olaszországba majd Svédországba emigrált, 1949-ben tért vissza Bécsbe.

Alice Paul amerikai szüfrazsett (1885–1977)

május 26, 2016 - 16:48

Alice Stokes Paul 1885. január 11-én született egy New Jersey-i kvéker család gyermekeként. Családja hitt a nemek egyenlőségében, és a nők oktatásának fontosságában, anyja többször elvitte Alice-t a választójogi női összejövelekre. Alice rengeteget tanult, hogy tudását folyamatosan bővíthesse, BA fokozatot szerzett a Swarthmore Főiskolán, aztán szociális munkát tanult a New York School of Philantropyn, szociológiát a Pennsylvaniai Egyetemen. Majd Angliába ment, ahol a Birminghami Egyetemre és a London School of Economics-ra járt.