Bodil Begtrup dán diplomata, feminista (1903–1987)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Bodil Begtrup dán diplomata, feminista (1903–1987)

április 29, 2017 - 22:59

Bodil Begtrup a Costa Rica-i Graciela Morales F. De Echeverria társaságában 1948-ban

Dánia első női nagykövete a koppenhágai egyetemen politikatudományból diplomázott 1929-ben. Egyetemista korában lett tagja a Dansk Kvinders Nationalrad-nak (Dán nemzeti nőszövetség), 1931-ben ő volt az alelnök, 1946-49 között az elnöki posztot töltötte be. A háború után a dán   delegáció tagja volt, a Commission on the Status of Women (Nők helyzetével foglalkozó bizottság) első elnöke volt. 1949-ben megkapta első nagyköveti kinevezését Izlandra. 1956 és 1959 között Strassburgban volt hazája állandó képviselője, 1959 és 1968 között Svájcban, 1968 és 1973 között Portugáliában volt nagykövet. A svájci megbizatása különös jelentőséggel bírt, női nagykövet egy olyan országban, ahol a nőknek még nem volt választójoguk. 1986-ban Kvinde i et verdenssamfund (Nő nemzetközi közösségben) címmel publikálta emlékiratait.

Kapcsolódó tartalom

 

 

Alva Myrdal svéd szociológus, politikus, diplomata, író (1902–1986)

január 28, 2017 - 00:57

1982-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki addigi tevékenységéért. Uppsalaban született, 1924-ben diplomázott és tanítani kezdett. Később az szociális és jóléti bizottságában dolgozott, 1951-ben az UNESCO társadalomtudományi osztályának vezetője lett.  1955-1961 között Svédország indiai nagykövetségét vezette. 1961-ben a szociáldemokrata párt képviselőjeként a parlament tagja lett, a genfi leszerelési konferencián ő volt a svéd delegáció vezetője.

Marie Heim-Vögtlin, az első svájci orvosnő (1845–1916)

május 30, 2015 - 22:24

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett.

Ana Figueroa Gajardo chilei tanár, diplomata, feminista (1907–1970)

április 22, 2017 - 01:43
Ana Figueroa Gajardo (jobbra) Eleanor Roosevelttel

Az Instituto Pedagógico Universidad de Chile hallgatója volt, 1928-ban szerezte meg tanári diplomáját. Középiskolában tanított, majd igazgatói kinevezést kapott. 1947 és 1949 között ő volt a chilei középiskolai hálózat vezetője. 1948-ban megválasztották a Federación Chilena de Instituciones Femeninas  (chilei nőszervezetek szövetsége) elnökének. 1950-ben az Inter-American Commission of Women chilei tagja volt, majd az ENSZ meghatalmazott nagykövete lett.

Monika Hauser svájci/olasz orvos, humanitárius aktivista (sz. 1959)

május 25, 2015 - 22:11

Svájcban született, az ausztriai Innsbruckban járta ki az orvosegyetemet és az olaszországi Bolognában tette le az államvizsgát. Nőgyógyászati szakvizsgáját Németországban szerezte meg, Kölnben kezdett praktizálni. 1992-ben Boszniába utazott, ahol segélyközpontot nyitott a háborúban erőszak áldozatává lett nőknek, később segített Koszovóban, Afganisztánban, Libériában. Nemzetközi nőszervezetek és szponzorok segítségével Kölnben létrehozta a Medica Mondiale-t, ami a háborús-  és válságövezetekben lévő nőket támogatja. Felhívja a figyelmet a nők elleni erőszakra és az áldozathibáztatásra.

Lucila Palacios venezuelai író, politikus, diplomata, feminista (1902–1994)  

április 29, 2017 - 22:45

Mercedes Carvajal de Arocha Trinidadon született, a Lucila Palacios nevet és Simon Bolivar anyjának a tiszteletére vette fel. Első regénye Rebeldia címmel 1940-ben jelent meg. Írásaiban határozottan kiállt a nők és gyerekek jogaiért. 1947-től beválasztották a parlamentbe, ahol folytatta a nőjogi tevékenységét. 1963-ban Uruquayba nevezték ki nagykövetnek.

Vijayalakshmi Pandit politikus (1900–1990)

május 06, 2017 - 21:17

Motilal Nehru lánya, Jawaharlal Nehru miniszterelnöke testvére. Családi hagyományainak megfelelően korán kezdett politizálni, részt vett a függetlenségi harcokban, többször bebörtönözték. 1937-ben beválasztották a kormányba, ő az első indiai nő, aki ezt elérte. 1947-től lett a diplomáciai testület tagja, többek között a Szovjetúnióban, Mexikóban, az Egyesült Államokban képviselte hazáját. 1953-54 között az ENSZ Közgyűlés első női elnökévé választották. Ezt követően több országban volt nagykövet, majd hazájában töltött be fontos állami tisztségeket. 

Lidia Gueiler Tejada bolíviai politikus (1921­–2011)  

május 06, 2017 - 21:31

Bolivia első női elnöke Cochabamba-ban született, boliviai anyától, német emigráns apától. Könyvelőnek tanult, 1948-ban csatlakozott a Movimiento Nacionalista Revolucionario  (MNR) párthoz. Néhány év múlva komoly tekintélyt szerzett, amikor megszervezte és sikerre vitte a baloldali nézeteikért bebörtönzött férjeik és fiaik kiszabadításáért küzdő nők éhségsztrájkját. 1952-ben részt vett a forradalomban, 1964-ben bebörtönözték majd száműzték. 1979-ben, hazatérése után megválasztották az alsóház elnökének, november 18-án  köztársasági elnöknek választották, a tisztséget 1980.

Isabel Oyarzábal de Palencia spanyol újságíró, író, diplomata (1878–1974)

május 04, 2017 - 00:06

Skót  anyától, baszk apától született, két nyelven nőtt fel. Volt színész, nyelvtanár, újságíró. Alapítója és szerkesztője volt 1908-ban az első spanyol nőmagazinnak, a La Dama-nak.  1926-ban csatlakozott a  feminista Lyceum Clubhoz, később alelnöke lett. A szocialista párt képviselőjeként részt vett és felszólalt nemzetközi konferenciákon. A polgárháború idején az Egyesült Államokban tett előadókörutat és gyűjtött pénzt. 1936-ban nagyköveti kinevezést kapott Svédországba. 1939-ben a Franco rezsim elől családjával Mexikóba menekült.

Ludovica Hainisch-Marchet osztrák pedagógus, politikus, feminista (1901–1993)

május 04, 2017 - 00:12

Liberális felfogású családba született, apja az osztrák-magyar monarchia oktatási minisztere volt. 1923-1929 között Genfben az ENSZ jogi részlegénél titkárnőként dolgozott. 1929-től Bécsben tanult, 1933-ban szerezte meg angol-német szakos tanári diplomáját, egy középiskolában kezdett tanítani Linzben. 1934-1936 között a nemzetközi együttműködéssel, nőmozgalommal is foglalkozó Europa Echo, das Blatt für zwischenstaatliche Verständigung című folyóirat szerkesztője volt. 1938-ban Olaszországba majd Svédországba emigrált, 1949-ben tért vissza Bécsbe.

Florence Jaffray Harriman amerikai feminista, szociális munkás, diplomata (1870–1967)

május 04, 2017 - 21:55

Apja hajómágnás, férje bankár. Kivételezett helyzetét és kapcsolatait szociális problémák megoldására igyekszik felhasználni, a gyermekmunka felszámolását, a munkásnők helyzetének javítását, a nő szavazati jogát szorgalmazza. 1937-ben Franklin Roosevelt elnök norvégiai nagykövetnek nevezte ki. Norvégia német megszállása idején Svédországból szervezte az üldözöttek kimenekítését.