Kortárs fotóművészet és Csongrád megye

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Kortárs fotóművészet és Csongrád megye

szeptember 11, 2009 - 13:06
Csongrád megye kortárs fotóművészete címmel idén már nyolcadik alkalommal nyílt kiállítás Szegeden. A tárlatot 2009. június 17. és július 9. között lehetett megtekinteni a Megyeháza aulájában. A felhívásban sem életkori vagy foglalkozási, sem tematikai megkötés nem szerepelt, így viszonylag szép számmal pályáztak: 49 fotós összesen 415 fényképpel jelentkezett. A pályázók közül a legtöbben eredménnyel is jártak: a zsűri 119 fotót javasolt kiállításra 35 alkotótól, így a tárlat valóban sokszínű volt. Legalábbis az alkotókat tekintve. - Lakatos Lilla írása

Az, hogy az alkotások területén is ilyen színes-e a felhozatal, már csak a megnyitón derült ki. A kiállítást Dr. Zakar Péter, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke nyitott meg, majd átadták a fődíjat (Filep László), a 4 különdíjat (Marton Ferenc, Szabó Ferenc, Szita László, Törköly József), illetve az ajándékcsomagokat a legfiatalabb és a legidősebb kiállítónak.

Nos, igen, az alkotásokat tekintve is nagyon sokszínű volt a kiállítás: a tájképek, életképek, portrék és aktok mellett helyet kaptak az elvontabb, szimbolikusabb fotók is. Azonban sajnos ezt a sokszínűséget az alkotók tehetségét illetően is éreztem, hiszen a számtalan tehetséges profi, illetve amatőr fotós alkotása mellett bizony helyet kapott 1-2 olyan kép is, melyeknek jelenléte számomra kissé meglepő volt. Tulajdonképpen a mai napig nem sikerült rájönnöm, hogy hogyan kerültek a kiállításra, de most írjuk ezt egyszerűen a zsűri motiválási szándékának számlájára.

Többé-kevésbé a külön díjazott alkotásokkal is egyetértettem, bár elgondolkodtató, hogy a fődíjat (azaz a zsűri az összes beadott képet javasolta kiállításra) épp 10 aktfotóért vitték el. Nem is a zsűri férfitöbbségére célzok itt, hanem inkább arra, hogy a számomra amúgy is túl sokszor előtérbe kerülő női test a fotográfia feltalálása óta művészi témából átment valami másba… (Manapság legtöbb esetben a nőt csupán egy darab húsként ábrázolják, és már a kezdeti cél sem egy művészeti érték létrehozása, de erről talán majd egy másik cikkben.) Így véleményem szerint ahhoz, hogy egy aktfotó tényleg művészet, és ne tucatfotó (vagy akár művészetnek titulált pornográfia – bár itt nem jelen esetre gondolok) legyen, meg kell szabadulni a régi kliséktől, sablonos fényektől és beállításoktól. Ez szerintem itt nem tökéletesen sikerült, de lehet, hogy csak én vagyok túl válogatós….

Mindenesetre ezt leszámítva tényleg szép kis válogatást sikerült az érdeklődők szeme elé tárni, sok tehetség mutathatta meg, hogy valójában mire is képes. Remélem, hogy a 2010-es tárlaton is hasonló színvonalú fotókat láthatunk viszont. Addig is szerintem minden kiállító megérdemel egy nagy – akár monitor előtti – tapsot:

  • Bartók Andrásné (6 fotó)
  • Básthy Gábor (1 fotó)
  • Bernáth Tamás (5 fotó)
  • Besztercei Ferenc (2 fotó)
  • Farkas Attila (2 fotó)
  • Farkas Zsolt (2 fotó)
  • Fenyvesi Anna (2 fotó)
  • Filep László (10 fotó)
  • Gyenes Kálmán (2 fotó)
  • Dr. Gyeviki János (1 fotó)
  • Hegedűs Zoltán (5 fotó)
  • Kiszely Nikoletta (2 fotó)
  • Kopniczky Margarita (1 fotó)
  • Kovács Gyula A. (1 fotó)
  • Kovács Norbert (3 fotó)
  • Lakatos Lilla (3 fotó)
  • Lucz Ferenc (1 fotó)
  • Marton Ferenc (5 fotó)
  • Mezei Katalin (1 fotó)
  • Mikola Zoltán (2 fotó)
  • Molnár Bence (5 fotó)
  • Nervetti Károly (8 fotó)
  • Pap Ágota (1 fotó)
  • Pál Richárd (4 fotó)
  • Roboz István (3 fotó)
  • Svihrán Éva (2 fotó)
  • Szabados László (2 fotó)
  • Szabó Ferenc (9 fotó)
  • Szakács Nóra (3 fotó)
  • Szita László (7 fotó)
  • Szügyi Tamás (TeeCee) (5 fotó)
  • Dr. Tóth-Piusz István (2 fotó)
  • Törköly József (3 fotó)
  • Varga András (2 fotó)
  • Viczai Olivér (6 fotó)

 

 

Sophie Calle Modus vivendi című kiállítása a kiszolgáltatottságról és a sztereotípiákról

július 30, 2016 - 16:07
Sophie Calle (Fotó: elperiodico.com/Danny Caminal)

Sophie Calle világhírű francia író és fotós, különös installációival és egyedi tematikájú kiállításaival bizonyítja, hogy az írói készségek és a művészi látásmód milyen csodálatos módon kiegészíthetik egymást. A művésznő egyik leggyakoribb témája az emberi kiszolgáltatottság konceptuális ábrázolása.

Kónya Melinda kiállítása a kozmetikai célú állatkísérletek ellen a Fogasházban

december 20, 2012 - 13:52
Kónya Melinda egyik képe.

Abból a gondolatból kiindulva, hogy az elnyomás különböző formái összefüggnek, és az erőszak elutasítása magában kell, hogy foglalja az állatkínzás elutasítását, régóta propagáljuk honlapunkon a tudatos vásárlást, használatára való áttérést. Így amikor megtudtuk, hogy a "Szépséged áldozatai" címmel kiállítja Kónya Melinda festményeit, a rendezvény felkeltette érdeklődésünket.

Az önérvényesítő nő Kertész Ákos Makrájában

november 20, 2009 - 10:20

Kertész Ákos nevét többnyire a hetvenes években olyannyira népszerű és sokak által forgatott regénye, a Makra tette ismertté, melynek középpontjában egy korszerűtlenül becsületes férfi önmegvalósítási kísérletei állnak. Makra Ferenc, lakatos, igyekszik belesimulni környezetébe, háttérbe húzódni, de ez egyet jelentene azzal, hogy hazudik, szerepeket játszik, amire viszont a hagyományos erkölcsökhöz való - olykor görcsös - ragaszkodása miatt nem képes.

Három év extrém gyaloglás egyedül, nőként Szibériától Ausztráliáig

július 24, 2019 - 16:19

a svájci Alpokban, vidéken született (1972) és nőtt fel, ahol saját elmondása szerint a lányokat a hagyományos háziasszonyszerepre készítették fel születésüktől fogva. Mivel ő ehhez semmi kedvet nem érzett, a nehezebbik utat választotta: megteremtette a saját szabadságát. Könyvét is így ajánlja az elején:

Minden nőnek világszerte, aki még harcol a szabadságáért.

A katolikus püspök tévhiteket terjeszt - már megint terítéken a gender-"ideológia"

szeptember 23, 2010 - 12:47
Anna Niesterowicz : Agency című alkotása. (fotó: MTI)

A gender-elmélet, ahogyan rendkívül korrekten az index is utal rá! -  NEM ideológia, hanem a tudományos illetőleg hétköznapi gondolkodás egy lehetséges, kritikus nézőpontja - az "ideológia", sőt, kifejezetten agymosó ideológia legfeljebb a férfiakat privilegizált helyzetben tartó társadalom, amiben jelenleg élünk. (Aki ebben kételkedne, gondoljon bele, pl.: Kik állnak az ország, a legtöbb cég illetve intézmény élén? "Akkor mondhatjuk, hogy a feminizmusnak vége, ha a világ vezetőinek fele nő lesz." - Susan Osbourne) A gendertudatos szemlélet ill.