"Együttérző megismerés" - 152 éve született Jane Addams amerikai szociális munkás, filozófus, feminista

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

"Együttérző megismerés" - 152 éve született Jane Addams amerikai szociális munkás, filozófus, feminista

szeptember 07, 2012 - 06:54
Szociális munkásként, (a londoni Toynbee Hall mintájára) a Hull House közösségi ház megalapítójaként híresült el, emellett korában filozófusként is nagyon népszerű volt, ebben a minőségben az első közszereplő nő.

A huszadik század elején, Amerikában népszerűvé vált egy új filozófiai irányzat, mely elvetette a metafizikát, és ez alapján azzal az állítással hozakodott elő, hogy a filozófia korábbi problémái nagyrészt álproblémák. Neve a görög „pragma”, azaz gyakorlat szóból eredt. A pragmatizmus a tiszta abszolútumok helyére a komplex, akár ellentmondásos mindennapi életet, az általános értelemben vett igazság helyére a hasznosságot állította.  

A pragmatista etika, a tudás vagy a self felfogásával összhangban, tagadja az abszolútumokat, figyelembe veszi a kontextust (szituációfüggő),  értékként tekint a sokféleségre (diverzitás, pluralitás), és fenntartja a változtatás lehetőségét (és igényét). Erkölcsi kritériumokat alkalmaz anélkül, hogy azoktól függne, és úgy objektív, hogy közben nem abszolutista; egyúttal a szembenálló etikai irányzatok összehangolására is törekszik.Nincs külön etikai „elmélete”, mert azt a gyakorlattal szerves egységben tekinti, emellett nyitott a módosításokra. (Mindezek alapján látható, hogy a feminista etikával számos hasonlóságot mutat.

Kevésbé ismert, csak az utóbbi bő évtizedben kutatott terület, hogy az irányzat női képviselői mit tettek hozzá a pragmatista etikához.

A pragmatizmus korai alakjaival, különösen Dewey-val számos nő dolgozott együtt, közülük legismertebbé Jane Addams (1860-1935) vált. Szociális munkásként, (a londoni Toynbee Hall mintájára) a Hull House közösségi ház megalapítójaként híresült el, emellett korában filozófusként is nagyon népszerű volt, ebben a minőségben az első közszereplő nő. (Utóbbi szempontból csak az elmúlt években rehabilitálták.)[1] Mint már utaltam rá, a pragmatizmus az a filozófiai irányzat, amely elismeri és teoretizálja a másság különböző kategóriáit, Addams azonban, figyelembe véve a különböző etnikumok és osztályok, valamint ezeken belül a nők tapasztalatait, újabb szempontokkal egészítette ki a korábbiakat, így a pragmatizmusnak egy radikálisabb változatát képviselte. Munkássága egyben negligálja a sztereotípiát, miszerint a nők a férfiak által kiötlött elméletek kivitelezőinek szerepét töltötték csak be.[2] Népszerűségét a háború idején hangoztatott pacifista hozzáállása miatt veszítette el, 1931-ben viszont Béke Nobel-díjjal ismerték el. 

Etikája középpontjában az „együttérző megismerés” (sympathetic knowledge) áll – ezzel a feminista episztemológia „álláspont-elméletének” (standpoint theory), valamint a viszonyszerűség és a kontextusfüggőség hangsúlyozása miatt, szintén feminista vonatkozású törődésetika előfutárának is tekinthető.[3] Utóbbit ráadásul a későbbi gondolkodókkal ellentétben nem egyetlen metafora tükrében értelmezte (pl. anya-gyermek kapcsolat), hanem a közösség, a társadalom egészére vonatkoztatta.[4]

Világosan látható nála a törődésetika kialakításának eredeti motivációja: a meggyőződés, hogy a moralitás tradicionális formái, különösen az elveken alapuló (principle-based) és a következményetikák (consequence-based) nem vették kellőképpen figyelembe az emberi tapasztalat gazdagságát, komplexitását. E megközelítések zárójelbe teszik az érzelmeket, a kapcsolatokat, az időbeliséget, a viszonzást és a kreativitást, és egy etikai probléma esetén azonnali ítélkezésre törekszenek. Mindezek alapján a szabályok alkalmazása, vagy a következmények kizárólagos figyelembe vétele redukcionista és tisztán szabálykövető (formulaic) és rövidlátó válasz a komplex szituációra.[5]

Addams például a különböző kisebb bűncselekményeket elkövető „problémás” fiatalokat sem marasztalta el azonnal, mint törvényszegőket, hanem – noha egyetértett a lopások, vonatdobálás, stb. helytelenségével – együttérzéssel fordult feléjük, és megértési szándékkal motivációikat igyekezett kideríteni és megvilágítani a közvélemény számára.[6] (Noha természetesen nem gondolta úgy, hogy a körülmények ismeretében a bűnöző 100 százalékban felmenthető, de az automatikus szabálykövető válasznál hatékonyabb megoldást tudott javasolni, pl. a fiatalok körülményeinek, lehetőségeinek javítását, amiért ő maga is tett.)

Addams számos társadalmi problémát a képzelet hiányának tulajdonít, „mely megakadályozza a más emberek tapasztalatainak elismerését”, így arra a radikális következtetésre jut, hogy „erkölcsi kötelességünk megválogatni a tapasztalatainkat, mivel e tapasztalatok következményei teljességgel meghatározzák életfelfogásunkat.”[7] Ha a másság iránti megvetésünkből csak azokra korlátozzuk az ismeretségi körünket, akiket eleve tisztelünk, „nem csak hogy leszűkítjük az életet, de korlátozzuk etikánkat is.”[8] Elítélendő az elitizmus, az előítéletesség, sznobizmus; a tapasztalat, ha kell, akár mesterséges kiterjesztése a másság kategóriáira tehát mint etikai kötelesség jelenik meg.

 

[1] Maurice Hamington, “Jane Addams,” in Edward N. Zalta (ed.), The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Summer 2010 Edition) Online elérés: http://plato.stanford.edu/archives/sum2010/entries/addams-jane/

>. Letöltés: 2010. aug. 31.

[2] ibid.

[3] ibid.

[4] ibid.

[5] ibid.

[6] Lásd Jane Addams, The Spirit of Youth and the City Streets (1909) (Urbana IL: University of Illinois Press, 1972) hivatkozik Hamington, op. cit

[7] Jane Addams, idézi Seigfried, op. cit. 52.

[8] Jane Addams, Democracy and Social Ethics, (1902) (Urbana, IL: University of Illinois Press, 2002), 8., hivatkozik Hamington, op. cit.

 

Lásd még:

„Pragmatic Ethics” in Blackwell Guide to Ethical Theory, (Malden & Oxford: Blackwell, 2000), 400-419.

Dewey, John. Human Nature and Conduct (Jo Ann Boydston ed.) Middle Works 1899-1924: 1910-1911, Volume 14: 1922. (Carbondale: Southern Illionis University Press, 1983).

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Grace Lee Boggs amerikai író, filozófus, polgárjogi aktivista, feminista (1915–2015) 

június 27, 2017 - 20:09

Szegény kínai bevándorlók gyereke, gyors felfogóképességére, logikus gondolkodására korán felfigyeltek tanárai. Ösztöndíjjal végzett a Barnard College-ban, filozófiai doktori disszertációját a Bryn Mawr College-ban készítette és védte meg 1940-ben. Fiatalkorától haláláig szenvedélyesen ügyeket képviselt – a nők, a feketék, a munkanélküliek, a kizsákmányoltak ügyeit. Alapítója volt többet között a Save Our Sons And Daughters és a Detroiters Working for Environmental Justice egyesületeknek.

Néhány munkája:

Lucretia Mott amerikai reformer, abolicionista, feminista (1793–1880) 

január 05, 2018 - 00:14

Lucretia Coffin Nantucketben született, kvéker családba. A Society of Friends kvéker intézetben tanult, végzés után tanítóként alkalmazták. Amikor rájött, hogy a férfi tanítók kétszer annyit keresnek, mint a nők, szóvá tette, egyenlő elbírálást követelt – és ettől kezdve megtalálta életcélját.

Angelina Grimke amerikai abolícionista, feminista (1805–1879)

február 17, 2017 - 21:39

Dél-Karolinában született, a család hatalmas ültetvényén többszáz rabszolgát tartott. Angeline és egyik nővére, Sarah életét két eszmének, a rabszolgaság eltörlésének és a női egyenjogúság kivívásának szentelte. Aktív tagjai voltak az  American Anti-Slavery Society és a Woman Suffrage Association szervezeteknek.1836-ban Angelina An Appeal to the Christian Women of the South címmel cikkel írt a The Liberator című lapba, az írás országos ismertséget szerzett neki. Kiderült, hogy remek szónoki képességekkel rendelkezik, 1838-ban Bostonban sokezres tömeg előtt tartott beszédet.

Angela Davis amerikai polgárjogi harcos, tanár (sz. 1944)

december 27, 2016 - 00:06

A fiatal filozófiatanár nevét 1970-ben ismerte meg a világ, amikor az FBI által leginkább keresett tíz személy listáján szerepelt, összeesküvéssel, fegyveres fenyegetéssel, emberrablásal, szökéssel, gyilkossággal vádolták. A bíróság végül valamennyi vádpont alól felmentette. A per befejezése után bejárta a világot, előadásokat tartott Kubában, Európában, Budapestre is ellátogatott. Hazatérte után kapcsolatban állt a Fekete Párducok radikális csoporttal, egy ideig tagja volt a Kommunista Pártnak, amely az 1980-as választásokon őt jelölte alelnöknek.

Josephine Ruffin amerikai újságíró, kiadó, polgárjogi harcos, feminista (1842–1924)

május 06, 2017 - 22:00

A Woman's Era című magazin szerkesztője, amely az első lap volt, amit afro-amerikai nők írtak afro-amerikai nőknek. Bostonban született egy abban a korban ritka házasságból, anyja fehér nő volt. 15 évesen ment férjhez, férje az első fekete jogász volt aki a Harvardon végzett. A házaspár aktiv szerepet vállalt a rabszolgafelszabadító mozgalomban. Josephine 1868-ban létrehozta a New England Women's Club-ot, a következő évben pedig  egyik alapítója volt Bostonban az American Woman Suffrage Association-nek.

Simone de Beauvoir (1908-86) francia író, egzisztencialista filozófus, feminista

január 08, 2013 - 23:38

1908. január 9-én született Párizsban, szigorú katolikus családban. Húga, Hélène de Beauvoir (Poupette) festőnő volt. Küzdelmét és lázadásait a konformizmus ellen az Egy jó házból való úrilány emlékei (1958) c. művében jeleníti meg, emlékiratainak első kötetében. (További magyarul megjelent kötetek: A kor hatalma (1960), A körülmények hatalma (1963)).

Inez Haynes Irwin amerikai feminista, író (1873–1970)

március 01, 2017 - 20:18

Inez Haynes Bostonban nőtt fel, 1897 és 1900 között a feminista eszmék központjának tartott Radcliffe College hallgatója volt. Társaival megalapították a Massachusetts College Equal Suffrage Association-t, ebből lett később a National College Equal Suffrage League. 1897-ben házasságot kötött R.H. Gillmore szerkesztővel, néhány évvel később elváltak. Az I. világháború évei alatt második férjével, W.H. Irwinnel Európában éltek, Inez haditudósító volt. A National Women's Party vezetőségi tagjaként The Story of the Woman's Party címmel megírta a párt történetét.

Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

március 24, 2017 - 00:43

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak.

Bess Furman amerikai újságíró (1894–1969)

április 29, 2017 - 21:59

1927-ben rendkívül sikeres cikksorozatot írt Coolidge elnök Black Hills-i vakációjáról. A következő évben az elnökválasztást kísérte figyelemmel, Al Smith demokrata párti jelöltről írt cikke 100 dolláros díjat és állást jelentett az Associated Press washingtoni irodájában. Az itt töltött évek alatt bejárása volt valamennyi fontos helyre, és életreszóló barátságot kötött Eleanor Roosevelttel. Íráskészségét, kapcsolatait és pozícióját felhasználta arra is, hogy küzdjön a nők jogaiért és a nemzet életében való szerepük jelentőségének elismeréséért.

May Wilson Preston grafikus, illusztrátor, feminista (1873–1949) 

május 05, 2017 - 23:00

Az első, és sokáig az egyetlen nő, akit az amerikai Society of Illustrators szervezet tagjává választott. Alapító tagja volt a National Association of Women Artists egyesületnek, aktívan részt vett a nőmozgalomban. Munkái vezető lapokban -  Harper's Bazaar, Saturday Evening Post, Ladies Home Journal - jelentek meg, neves írók munkáit, mint és P. G. Wodehouse, illusztrálta.