A biztosítóknak eddig az ún. gender direktíva megengedte a nemek szerinti eltérő árazást, ha azt statisztikai adatokkal alá tudta támasztani (min. 5 évre visszamenőleg). Belga jogvédők azonban - a rossz nyelvek szerint egy európai parlamenti képviselő unszolására, aki sokallta a biztosítási díját - a legvégsőkig elmentek az Európai Bizottságnál, mert szerintük a régi gyakorlat diszkriminatív volt. Sikerrel jártak.

Az egyenlőség elvének leple alatt bevezetett újabb egyenlőtlenség kirí a szabályozás mögül.

A nőknek azért adtak kedvezőbb kockázati biztosítási díjakat, mert a neveltetésüknél fogva beléjük vert óvatosság, kockázatkerülés, egészségesebb életmód miatt üzleti alapon ez volt az igazságos.

A női vezetők biztosítási díja is alacsonyabb, csak amennyivel valószínűsíthetően kevesebb és kevesebb kárral járó káreseményeket produkálnak.

Ha erre ráhúzzuk az egyenlőséget, akkor a nőket hozzák anyagi hátrányba.

Azokat a nőket, akiket szelektál a munkaerőpiac, így jóval kevesebb a pénzük, ami pl. az életvitelükben és a kockázatokban szintén lecsapódik.

De az új rend szerint a biztosítási díjak üzleti alapon sem tükrözhetik ezt az egyébiránt létező valót.

Hát, jól láthatóan sokan fordítva ülnek a lovon. Kíváncsi vagyok, mit szólnak ehhez pl. a svédek - és természetesen mindenekelőtt arra, hogy nektek mi erről a véleményetek.