• A Külkereskedelmi Főiskola makettja

Spiró Éva Ybl-díjas építészmérnök (1926–1980)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Spiró Éva Ybl-díjas építészmérnök (1926–1980)

május 02, 2019 - 20:41

Spiró Éva (Koffán Károly felvétele, 1969, részlet)

Színésznőnek készült, gimnazistaként egy műkedvelő színjátszócsoport tagja volt. Egyik előadásukra érkezve döbbenten tapasztalta, hogy egyedül ő jelent meg, és a portás e szavakkal zavarta haza: „Mit keres itt, hát nem tudja, hogy megszálltak bennünket a nácik?" Mivel minden művészet érdekelte, jól rajzolt és matematikából is kiváló volt, érettségire már egészen más pályát vett fontolóra. „Kívánom, mindenkinek úgy alakuljon az élete, ahogy eltervezte. Még annak is, aki építészmérnök szeretne lenni" - búcsúztatta a ballagókat a Mária Terézia Leánygimnázium igazgatója. Ekkor ugyanis még nem vettek fel nőket a műszaki karra. 

A helyzet azonban hamarosan megváltozott, noha a MADISZ-titkár így üdvözölte a nőhallgatókat:

Őrizzék meg akkor is nőiességüket, ha véletlenül diplomát szereznek.

Végül Spiró 1949-ben végzett a budapesti Műegyetemen. Németh Pál és Dávid Károly műtermében dolgozott (KÖZTI), majd a LAKÓTERV építész tervezője volt, ahol főleg lakóházakat, szállásjellegű épületeket tervezett. Munkái közül legbüszkébb az újpesti tízszintes lakóházra volt, és a budafoki nyugdíjasház épületére.  

Spiró Éva: Újpesti tízszintes lakóház (Fotó: MTI)

Tervezőcsoportjával több pályázaton eredményesen szerepelt, I. díjat nyertek a Szegedi Ideg-, Elme- és Traumatológiai Klinika tervpályázatán.

1975-ben az Egészségügyi Beruházási Vállalat főmérnöke, majd az Egészségügyi Minisztérium főmunkatársa, a kiemelt beruházások miniszteri biztosa. Az Építész-tervező Nők Világszövetségének (Association for Women in Architecture and Design (AWA+D) alelnöke.

 

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maria Czaplicka lengyel antropológus, író (1884–1921)

október 16, 2017 - 14:49

Elszegényedett nemesi családból származott. Az illegális Uniwersytet Latający hallgatója volt, titkárnőként, társalkodónőként keresett pénzt. Fiatalon publikálta első verseit és egy gyerekeknek szóló regényt. 1910-ben az első nő volt, aki elnyerte a Mianowski-ösztöndíjat és Angliában a London School of Economics antropológiai fakultásán, később Oxfordban a Somerville College-ban tanulhatott. 1914-ben Szibériába vezetett expedíciót, a Jenyiszej folyó környékén élő népeket tanulmányozta több, mint egy évig.

Indiai–magyar rapszódia - Amrita Sher-Gil élete

február 09, 2015 - 18:14

Budapesten a Szilágyi Dezső téren, a Pecz Samu-féle református téglatemplommal szemben áll egy régi belvárosi bérház. Sorban, a többi között. A 4-es számot viseli. Nincs is benne semmi izgalmas. Magas, több szintes építmény, lakásokkal és irodákkal zsúfolt. Ha közelebb megyünk hozzá, máris sejtelmesebbé lesz. Rendezett ugyan, de itt-ott azért omlik róla a vakolat. Egy-két repedést, szúrágott ablaktáblát is látunk, és őriz magában valamit, hiszen emléktáblák vannak rajta – nem is akárkiké. Az egyik tanúsága szerint Bartók Béla élt itt a XX. század első felében, mielőtt a II.

Csák Ibolya atléta (1915–2006)

január 01, 2018 - 20:06

Az első olimpiai bajnok magyar atlétanő. A Nemzeti Torna Egyletben kezdett tornázni, ezt cserélte fel az atlétikára, magas- és távolugrásban ért el komoly eredményeket. Távolugrásban kétszeres, magasugrásban hétszeres magyar bajnok.

1936-ban a berlini olimpián rendkívül szoros versenyben nyert aranyérmet. 1938-ban a bécsi európa bajnokságot is megnyeri, miután az eredeti győztest diszkvalifikálták. Az itt elért Európa-csúcsa egy centivel maradt el a világrekordtól, és huszonnégy évig ez volt a magyar rekord.