Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait. Számos cikkben foglalkozott a nők egyetemi tanulmányainak lehetővé tételével, a női jogok érvényesítésével. Komoly része volt abban, hogy az 1895-96 tanévtől néhány egyetemi kart megnyitottak a nők előtt.  

Néhány munkája:

  • Földön és föld felett;
  • Sok mindenről;
  • Két pálya;
  • Négy lírikus és egyebek.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Dénes Zsófia József Attila-díjas író, újságíró, irodalmár (1885-1987)

december 11, 2018 - 23:16

Budapesten született, anyai ágon francia származású. Építészmérnök apja (aki a Duna szabályozásával foglalkozott) nem örült a lánygyereknek. Zsófia 1903-ban érettségizett, majd bölcsészeti tanulmányokat folytatott, amiket házassága miatt félbeszakított. 1912-től a Pesti Napló, majd a Világ párizsi tudósítója volt. (Unokatestvérénél, nál vendégeskedett a városban.)

Ottilie Assing német feminista, szabadgondolkodó, abolicionista (1819–1884) 

február 10, 2020 - 14:31

Hamburgban született, apja orvos, anyja, Rosa Maria Warnhagen ismert költő, házuk a liberális értelmiség egyik találkozóhelye volt. Szülei halála után egy időre nővérével, Ludmillával együtt nagybátyjánál élt.

1843-ban, egy vita után Drezdába, majd Hamburgba költözött, ahol Jean Baptist Baison színtársulatát támogatta, fel is lépett néhány darabban. 1851-ben Jean Baptiste Baison. Ein Lebensbild címmel könyvet is írt a színészről.