Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

március 15, 2018 - 22:20

Az első magyar női filmrendezők egyike fiatalkorában az Elzett gyárban dolgozott lakatosként, József Attila ismeretségi körébe tartozott. A háború alatt részt vett a budapesti gettó gyermekeinek mentésében. A háború után a Színművészeti Főiskola növendéke, 1949-1954 között a moszkvai Állami Filmintézetben aspiráns. A filmtudományok kandidátusa, Garai Erzsébettel és Bíró Yvettel együtt az első három magyar filmművészet terén doktorált kandidátus nő egyike. A Mafilm, majd a Movi Dokumentumfilm stúdióban dolgozott, számtalan dokumentumfilmet és riportot rendezett. Munkái több nemzetközi és hazai filmfesztiválon nyertek díjakat. Kitüntetései:  Balázs Béla díj, SZOT díj, Érdemes Művész, Kiváló Művész 

Néhány munkája: Utazás Szabolcsban, A nagyvilágon e kívül, Húszévesek lettek, A puszta télen, Eroica, Ellesett percek, Ovis olimpia. 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Ferenczi Sári író, irodalomtörténész (1887–1952)

június 24, 2019 - 18:51

Kolozsváron született, a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott. 1932-től 1936-ig Berlinben élt, ott jelentek meg első publikációi. Hazatérése után az Erzsébet Nőiskolában tanított franciát és magyart. 1944-ben antifasiszta magatartása miatt állásából elbocsátották, utána az OSZK könyvtárosa volt. Cikkeket, esszéket, elbeszéléseket, regényeket publikált,  A vörös daru című regényéért az MTA Péczely-díjával tüntették ki. 

Parlaghy Vilma festő (1864–1923)

április 18, 2020 - 13:40
Parlaghy Vilma első amerikai útján

Pesten, majd 1879-től Münchenben tanult - a szülők lányuk tehetségének ápolása miatt költöztek oda. 1883-ban elnyerte a Müncheni Nemzetközi Kiállítás nagy aranyérmét, ezzel rögtön ismertté vált a neve. 1885-ben modellt állt neki a Torinóban visszavonultan élő Kossuth Lajos (az elkészült három kép egyikét lásd fenti albumunkban!)

Berlinbe költözött, ahol hamarosan a legnépszerűbb portréfestő lett, megfestette többek között II. Vilmos császár, az Oldenburg hercegi pár, Zichy grófnő, Rotschild bárónő, Bismarck arcképét.

Fertsek Elza író, tanító, iparművész (1889–1974)

május 15, 2018 - 12:10
Fertsek Elza (a jobb szélen) Náray Antalné és Dohnányi Ernőné társaságában 1942-ben

Balassagyarmaton született, a Budapesti Tanítónőképzőbe járt, ahol 1908-ban végzett. Csipkekészítést is tanult, munkáival több hazai és külföldi kiállításon vett részt. 1934-ben Fertsek Ferenc néven kezdett publikálni. Kezdetben napi- és hetilapokban jelentek meg elbeszélései, hamarosan a Nyugat  állandó szerzői közé tartozott, több regényét is kiadták.

Néhány munkája:

  • Egészségesen távozott;
  • Pubi és a körülmények;
  • Bábu a polcon;
  • Boldogok éneke;
  • Fickó meg a többiek.