Margaret Mead antropológus (1901–1978)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Margaret Mead antropológus (1901–1978)

november 30, 2017 - 15:01

1978-ban bekövetkezett halálakor ő volt a legjobban ismert antropológus a világon, sokan az ő műveiből vettek egyáltalán tudomást az antropológia létezéséről. A Columbia egyetemen doktorált, majd 1925-ben Szamoan serdülő lányok életét tanulmányozta. Erről írott könyve, a Coming of Age in Samoa bestseller lett, igen sok nyelvre lefordították. 1929-en férjével együtt Új Guineába mentek, ahol Margaret a gyerekek játékait és fantáziájukat, valamint a felnőtt társadalomba való beilleszkedésüket figyelte. Ő volt az első, aki az antropológiai terepmunkában fényképezőgépet használt. Az American Museum of Natural History antropológiai osztályán dolgozott egész életében. A Columbia egyetem professzora, az American Anthropological Association elnöke. Sokszor idézett mondása: "Sose kételkedj abban, hogy egy csoport megfontolt, elkötelezett ember megváltoztathatja a világot."

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Maria Czaplicka lengyel antropológus, író (1884–1921)

október 16, 2017 - 14:49

Elszegényedett nemesi családból származott. Az illegális Uniwersytet Latający hallgatója volt, titkárnőként, társalkodónőként keresett pénzt. Fiatalon publikálta első verseit és egy gyerekeknek szóló regényt. 1910-ben az első nő volt, aki elnyerte a Mianowski-ösztöndíjat és Angliában a London School of Economics antropológiai fakultásán, később Oxfordban a Somerville College-ban tanulhatott. 1914-ben Szibériába vezetett expedíciót, a Jenyiszej folyó környékén élő népeket tanulmányozta több, mint egy évig.

Dömötör Tekla néprajzkutató, színháztörténész (1914–1987)

január 08, 2018 - 21:21
Dömötör Tekla Ranschburg Jenő és Voigt Vilmos társaságában, 1982 (Fotó: Moldován Domokos)

A Pázmány Péter Tudományegyetemen diplomázott 1936-ban, a német passiójátékokról írt doktori disszertációját 1937-ben védte meg. A következő évben jelent meg első publikációja az Etnographia-ban. A háború után a Nemzeti Múzeum, később a Szabó Ervin könyvtár munkatársa volt, 1953-tól az ELTE Néprajzi tanszékén dolgozott, 1967-ben tanszékvezetőnek nevezték ki. Egyetemi munkája mellett évekig volt a Színháztudományi Intézet osztályvezetője. Rangos hazai és külföldi lapokban publikált, több külföldi egyetem vendégelőadója volt., Norvégiában a bergeni egyetem díszdoktorrá avatta.