Fredrika Runeberg finn író (1807–1879)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fredrika Runeberg finn író (1807–1879)

augusztus 31, 2017 - 22:38
Az első finn újságírónő és az első finn történelmi regény szerzője.

Jakobstadban született, apja halála után nagybátyja, Jacob Tengström érsek lett a gyámja, akitől igen gondos nevelést kapott, nyelveket tanult. 1831-ben feleségül ment az akkor már híres J. L. Runeberg íróhoz, nyolc gyermekük született. Fredrika segített férjének a Helsingfors Morgonblad című újság kiadásában, fordításokat készített, cikkeket írt. Verseket, elbeszéléseket is publikált irodalmi folyóiratokban. Fredrika írta az első finn történelmi regényt Fru Catharina Boije och hennes döttrar (Catharina Boije asszony és lányai) címmel. Min pennas saga (Tollam története) címmel kiadott önéletrajzában írja:

Egy férfi akkor ír, amikor akar. Egy nő, legalábbis akinek gyereke van és háztartást kell vezetnie, akkor, amikor alkalmas és képes időt szakítani rá.

Életrajzát később a finn feminista, írta meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Péchy Blanka színész, író, nyelvművelő (1894–1988)  

szeptember 21, 2017 - 19:26
Péchy Blanka 1957-ben (Fotó: Kotnyek Antal)

Pécsett született, a budapesti Színművészeti Akadémián tanult színészmesterséget, 1914-ben végzett. A Magyar Színházhoz szerződött, 1927-től a Belvárosi Színház tagja volt. A következő évben Max Reinhardt hívta meg bécsi színházába játszani, több évet töltött ott. A háború után a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1948-tól Bécsben volt kulturális attasé és a Collegium Hungaricum vezetője. Élete fontos céljának tartotta a magyar nyelv ápolását. Tanított a Zeneművészeti Főiskolán, előadásokat tartott, a nyelvművelésről és Beszélni nehéz címmel állandó sorozata volt a rádióban.

Dragojla Jarnević horvát író, tanár, feminista (1813–1875)

december 31, 2016 - 15:36

Karlovácon (Károlyváros) született, tanítói oklevele megszerzése után magántanárként dolgozott. Részt vett a horvát nemzeti megújulásért küzdő illír mozgalomban, azon belül a női jogok elismeréséért kampányolt. Verseket, elbeszéléseket publikált, melyekben gyakran megjelentek az erős, önálló nők. Alpinista volt, őt tekintik az első női horvát hegymászónak, miután 1843-ban megmászta az Okic csúcsot. Ez komoly teljesítmény volt, hiszen abban az időben a mászóknak még nem volt speciális biztonsági felszerelésük. 

Massi Bruhn dán író, feminista (1846–1895)

december 27, 2017 - 00:52

A gribskovi erdészházban élt szüleivel. 40 éves volt, amikor anyja meghalt, és az addig engedelmes gyermekként élő nő elkezdhette önálló életét. Koppenhágába költözött és régi álmát beteljesítve írni kezdett, bekapcsolódott a nőmozgalomba. Életének hátralévő kilenc évébe belesűrített mindent, amit csak tudott. Újságot szerkesztett, regényeket és elbeszéléseket írt, fordított, előadásokat tartott. A dán nőszervezet, a Kvindelig Fremskridtsforening tagja lett, melynek Hvad vi vil című lapjában kezdett megjelenni 1888-ban folytatásos regénye, az Et Lægemiddel.