Fredrika Runeberg finn író (1807–1879)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Fredrika Runeberg finn író (1807–1879)

augusztus 31, 2017 - 22:38
Az első finn újságírónő és az első finn történelmi regény szerzője.

Jakobstadban született, apja halála után nagybátyja, Jacob Tengström érsek lett a gyámja, akitől igen gondos nevelést kapott, nyelveket tanult. 1831-ben feleségül ment az akkor már híres J. L. Runeberg íróhoz, nyolc gyermekük született. Fredrika segített férjének a Helsingfors Morgonblad című újság kiadásában, fordításokat készített, cikkeket írt. Verseket, elbeszéléseket is publikált irodalmi folyóiratokban. Fredrika írta az első finn történelmi regényt Fru Catharina Boije och hennes döttrar (Catharina Boije asszony és lányai) címmel. Min pennas saga (Tollam története) címmel kiadott önéletrajzában írja:

Egy férfi akkor ír, amikor akar. Egy nő, legalábbis akinek gyereke van és háztartást kell vezetnie, akkor, amikor alkalmas és képes időt szakítani rá.

Életrajzát később a finn feminista, írta meg. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Chiquinha Gonzaga brazil zongoraművész, karmester, zeneszerző (1847–1935) 

október 15, 2017 - 00:08

Brazília első női karmestere, egyik legismertebb és legsikeresebb művésze, aki népszerűségét a rabszolgafelszabadító mozgalom támogatásában is felhasználta. Anyja félvér volt, apja gazdag családból származó magasrangú katonatiszt, aki családja tiltakozása ellenére nősült. Kiskorától tanult zenét, első művét 11 évesen komponálta. 16 évesen apja férjhez adta egy tengerésztiszthez, 3 gyereket szült, férje bántalmazta és eltiltotta a zenétől, ezért legidősebb fiával megszökött. Ő volt az első brazil nő, aki hivatalosan elvált férjétől, apja ezért halottnak tekintette.

Sara Lidman svéd író (1923–2004)

december 25, 2017 - 21:25

Missenträsk-ban született, egyetemi tanulmányait Uppsalában kezdte el. Diplomájának megszerzése után 1949-től Smålandban kezdett tanítani. 1953-ban jelent meg első könyve, a Tjärdalen, rögtön hatalmas sikert aratott, ahogy a következő években megjelen Hjortronlandet (1955), Regnspiran (1958) és Bära mistel (1960) is. Az első svéd írók között volt, akik szembefordultak az apartheiddel, erről szól az 1961-ben megjelent Jag och min son. Vietnamról Samtal i Hanoi címen írt könyvet. Támogatta a svéd bányászok sztrájkját, elkötelezett környezetvédő volt.

Magyarul megjelent munkái: