Hilda Sachs svéd újságíró, feminista (1857–1935)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Hilda Sachs svéd újságíró, feminista (1857–1935)

március 12, 2018 - 22:47
Az 1899-ben Rómában tartott nemzetközi újságíró konferencián ő volt az első női delegált.

Hilda Gustafva Sachs Engströmben született, kereskedőcsalád lánya. 1878-1881 között a Högre lärarinneseminariet tanulója volt, végzés után tanítónőként dolgozott. 1886-ban házasságot kötött Carl Fredrik Sachs-szal, aki 1893-ban meghalt. Hilda családja eltartására újságírói munkát vállalt, a Dagens Nyheter, Nya Dagligt Allehanda, Svenska Dagbladet, Stockholmbladet lapoknak dolgozott. 1895 – 1899 között Párizsban, 1908 – 1910 között Rómában volt külföldi tudósító. Az 1899-ben Rómában tartott nemzetközi újságíró konferencián ő volt az első női delegált, a Nya Dagligt Allehanda című lapot képviselte. Újságírói munkája mellett verseket, regényeket, elbeszéléseket publikált. Fordítással is foglalkozott, többek között George Sand, Honoré de Balzac, Émile Zola műveit ismertette meg a svéd közönséggel. Sokat tett a nők helyzetének javításáért, 1902-ben egyik alapító tagja volt a Föreningen för kvinnans politiska rösträtt szüfrazsista egyesületnek, 1912-1921 között a vezetóség tagja volt. Rendszeresen küldöttt tudósításokat a nemzetközi nőkongresszusokról. A Kvinnornas diskussionsklubb és a Svenska kvinnors medborgarförbundelnökségi tagja volt.
Néhány munkája: Dikter; Evig sommar: en kärlekshistoria; Marta; Den besegrade lyckan; Kvinnornas rösträtt: svar till herr Adolf Hallgren; Den svarta domen: männens skuld och kvinnornas straff; Kvinnoporträtt. 

 

 

Louise Otto-Peters német író, költő, nőjogi aktivista 1819 – 1895

március 31, 2018 - 21:47

Meissenben született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott alapos, széleskörű oktatást. 1840-ben kezdett publikálni, a Der Wandelstern és a Sächsische Vaterlandsblätter című lapokban, gyakran Otto Stern álnév alatt. Cikkeiben, elbeszéléseiben a nők a főszereplők, az ő problémáik, kiszolgáltatottságuk, a munkásnők elnyomottsága. 1848-ban Adresse eines deutschen Mädchens címmel írt munkájával vált híressé. Ugyanabban az évben Frauen-Zeitung címmel elindította az első, nőknek szóló politikai lapot.

Narcyza Żmichowska lengyel író, aktivista, feminista (1819–1876)

március 31, 2018 - 16:38

Varsóban született, elszegényedett, haladó elveket valló nemesi családba. Az Institut Guwernantek elvégzése után 1835-38 között az intézet tanára volt, majd az előkelő Zamoyski családnál vállalt nevelőnői állást. Velük utazott Párizsba, ahol találkozott fivérével, aki forradalmi tevékenysége miatt menekültként élt ott. Bekapcsolódott a lengyel emigránsok életébe és megismerkedett a feminizmus eszméjével.

Rebecca West író, újságíró, kritikus, feminista (1892–1983)

december 23, 2017 - 19:11
Rebecca West

Eredeti neve Cicily Isabel Fairfield Andrews, ezt cserélte fel egy Ibsen darab (Rosmersholm) feminista hősnőjének nevére. Keményen bírálta kora társadalmát a nők alárendelt helyzete miatt. Újságírói karrierje az 1910-es évek elején kezdődött, a Dora Marsden és Mary Gawthorpe által alapított feminista hetilap, a Freewoman munkatársa volt. A lap sajátossága az volt, hogy a korban szokatlan módon a szexualitás kérdéseit is tárgyalta.   

Ellen Anckarsvärd svéd feminista (1833–1898) 

december 27, 2017 - 00:03

A svéd feminista mozgalom egyik úttörője és vezető alakja értelmiségi családba született. Egyik alapítója volt 1873-ban az első svéd nőjogi szervezetnek, a Föreningen för gift kvinnas äganderätt-nak, melynek titkárává választották. Komoly szerepe volt 1884-ben a legjelentősebb svéd feminista egyesület, a -förbundet megalakításában is, ahol az elnökhelyettesi posztot töltötte be.

Hanna Rydh svéd archeológus, politikus, feminista (1891–1964)

március 31, 2018 - 18:14

Stocholmban született, az ottani egyetemen tanult művészettörténetet és archeológiát, 1915-ben diplomázott. Végzés után ásatásokon dolgozott Adelsö-ben és Gästrikland-ban. 1922-ben elnyerte a The international federation of university women ösztöndíját. 1924-25 között a francia Musée des Antiquités Nationales munkatársa volt. Már diákkorától kezdve szakmai munkája mellett szociális aktivistaként is dolgozott. Bekapcsolódott a nőmozgalomba is, elnökségi tagja volt a Sveriges studerande ungdoms helnykterhetsförbund-nak. 1938-ban beválasztották a svéd parlament képviselői közé.