G. Beke Margit író, műfordító (1890–1988)

Olvasási idő
less than
1 minute
a- a+
Közzétéve 7 éve
Legutóbb frissítve 6 éve
Eddig olvastam

G. Beke Margit író, műfordító (1890–1988)

május 04, 2017 - 00:30
Arcképcsarnok
Művészek
Írók

Gödöllőn született, 1899 és 1907 között a által alapított felsőbb lányiskolába járt, itt érettségizett. Nyolc nyelvet beszélt, a skandináv írók talán legavatottabb ismerője. H. Ibsen, K. Hamsun, S. Undset, , M.A. Nexő, H. K. Laxness, R. Kipling, K. Michaelis, Bazsov, Gorkij, Gombrich műveit fordította. Lánya, Ata Kando, világhírű fotográfus.

Néhány műve:

  • Ata könyve,
  • Alpesi rózsa,
  • A Szoria-Moria palota,
  • Harc és szerelem, történetek az írek hőskorából,
  • Történetünk: történelem (önéletírás, napló, 1986). 

Kapcsolódó tartalom

Júliusban született
magyar nők
fordító
anya-lánya

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)


Támogatlak titeket
Adománybolt

Más egyszeri összeg
Rendszeresen adományoznál?

Tary Gizella vívó, író (1884–1960)

december 28, 2016 - 00:27

A Rákosi Szidi-féle színiiskolában ismerkedett meg a vívással, majd Fodor Károly vívóintézetében fejlesztette tudását. 1909-ben Pozsonyban az első magyar női tőrvívóbajnokság nyertese. Az 1924-es párizsi olimpiai játékokon ő szerezte meg a magyar női sport első olimpiai helyezését,  hatodik lett. 1925 -29 között háromszor nyerte meg a szlovenszkói, 1930-ban pedig a Tátra-bajnokságot. Évtizedeken át vívómesterként működött. 

1924-ben Pécsett bemutatták Mátkaság című színművét; egyfelvonásosait fővárosi kabarék játszották.

Maria Konopnicka lengyel költő, író, újságíró, feminista (1842–1910)

április 12, 2017 - 13:53

A lengyel irodalom jelentős alakja Suwalkiban született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott igen alapos nevelést, több nyelven beszélt. 1870-ben jelent meg első verse, hamarosan népszerűvé vált. Jóval idősebb férje rosszallotta irodalmi tevékenységét, ezért elhagyta és gyerekeivel Varsóba költözött. Elbeszéléseket, regényeket, fordításokat is publikált, beutazta Európát. Részt vett az alakuló nőjogi mozgalomban, cikkeket írt, előadásokat tartott. 1994-ben a Vénusz egyik kráterét róla nevezték el. 

Magyarul megjelent munkái:

Pulszky Ferencné Walter Teréz író (1819–1866)

február 07, 2015 - 21:44

Therese von Walter előkelő bécsi bankárcsalád híresen szép és rendkívül művelt lánya beleszeretett az „ellenségbe”, Pulszky Ferencbe, feleségül ment hozzá, Magyarországra költözött, és az országba is beleszeretett. Amikor férje a szabadságharcban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült, oda is követte. Az Angliában és Amerikában töltött évek alatt cikkeket, elbeszéléseket publikált, melyekben a magyar ügy mellett állt ki. 

Főműve, a  Memoirs of a Hungarian lady  (1850, London) németül is megjelent, magyarul itt olvasható:

Copyright © 2024 Nőkért Egyesület. Minden jog fenntartva!