Eleanor May Moore ausztrál újságíró, pacifista, feminista (1875–1949) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Eleanor May Moore ausztrál újságíró, pacifista, feminista (1875–1949) 

március 02, 2017 - 00:41
Meg nem alkuvó békepárti volt, ellenezte a kötelező katonai szolgálatot, a fegyverkezést.

Melbourne-ben a Presbyterian Ladies' College és a Stott's Business College elvégzése után titkárnőként dolgozott, emellett szabadúszó újságíró volt. 1915-ben kapcsolódott be a békemozgalomba, alapító tagja majd nemzetközi titkára volt a Sisterhood of International Peace-nek (SIP), melyet ő képviselt 1919-ben a zürichi International Women's Congress-en.  A szervezet később Women's International League for Peace and Freedom (WILPF) néven működött, Moore haláláig titkára és aktiv tagja volt. Meg nem alkuvó békepárti volt, ellenezte a kötelező katonai szolgálatot, a fegyverkezést. Karizmatikus szónok volt, nemzetközi konferenciák és gyűlések állandó meghívottja. Néhány hónappal halála előtt fejezte be The Quest for Peace című, önéletrajzi elemeket is tartalmazó könyvét. 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Grace Lee Boggs amerikai író, filozófus, polgárjogi aktivista, feminista (1915–2015) 

június 27, 2017 - 20:09

Szegény kínai bevándorlók gyereke, gyors felfogóképességére, logikus gondolkodására korán felfigyeltek tanárai. Ösztöndíjjal végzett a Barnard College-ban, filozófiai doktori disszertációját a Bryn Mawr College-ban készítette és védte meg 1940-ben. Fiatalkorától haláláig szenvedélyesen ügyeket képviselt – a nők, a feketék, a munkanélküliek, a kizsákmányoltak ügyeit. Alapítója volt többet között a Save Our Sons And Daughters és a Detroiters Working for Environmental Justice egyesületeknek.

Néhány munkája:

Eddig 12000 lányt és nőt mentett meg az emberkereskedőktől: Anuradha Koirala nepáli aktivista

április 02, 2017 - 21:31

1949-ben született, élete a nő- és gyermekkereskedelem elleni küzdelemről szól. A nepáli kislányok 5-6 éves koruktól ki vannak téve a veszélynek, hogy elrabolják és a közeli Indiába hurcolják őket szexrabszolgának. Az egykori angoltanárnő létrehozta a Maiti Nepal (anyaotthonok) nonprofit alapítványt, ahol a bordélyházakból menekülő nők biztonságban lehetnek, szakmát tanulhatnak.  Az 1993-ban saját házában létrehozott menedék mára nemzetközileg elismert  hálózattá nőtte ki magát, sokezer nő köszönheti neki életét (eddig kb. 12000 nőt és kislányt mentett meg).

A svéd munkásnőkért: Gerda Meyerson

április 04, 2017 - 01:07

Jómódú családba született 1866-ban. Stockholmban az Åhlinska skolanban tanult. Korán kezdett érdeklődni a szociális problémák iránt, különösen a munkásnők helyzete foglalkoztatta, fontosnak tartotta élet- és munkakörülményeik javítását. 1898-ban megalapította a Föreningen Hem för arbeterskor-t (munkásnők egyesülete), melynek titkára volt. Alapító tagja volt a Centralförbundet för socialt arbete-nek (CSA, szociális munkások központi egyesülete). 1929-ben halt meg.