Sophie Adlersparre svéd író, feminista (1823–1895)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Sophie Adlersparre svéd író, feminista (1823–1895)

július 14, 2016 - 21:29
A svéd feminizmus egyik úttörője, arisztokrata származású, remek vitázóként is ismert.

A svéd feminizmus egyik úttörője, arisztokrata származású, remek vitázóként is ismert.

Stockholmban az 1860-as években munkásnőknek könyvtárat, esti iskolát és munkaközvetítő irodát nyitott. 1859-ben alapítója és 1885-ig szerkesztője volt a Tidskrift för hjemmet (Családi lap) című újságnak. A nők szellemi és anyagi fejlődésének elősegítésére társaival létrehozta az egyik első svéd feministáról elnevezett  Förbundet egyesületet, és szerkesztette annak Dagny című lapját, melyben a feminista eszméket hirdette. 1885-ben beválaszották a Flickskolekomittén állami bizottságba, mely a lányiskolákat felügyelte.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



A jogfosztott anyákért: Caroline Norton angol író, társadalmi reformer

május 23, 2016 - 23:32

Előkelő, elszegényedett családba született 1808-ban. Családi kényszerítésre feleségül ment George Nortonhoz, aki állandóan megalázta, kegyetlenül megverte. Caroline az írásban talált menedéket, versei, regényei népszerűek voltak, és így pénzhez jutott.

Matilda Joslyn Gage amerikai feminista, író (1826–1898) 

március 24, 2017 - 00:43

A szüfrazsett mozgalom egyik vezéralakja, férjével együtt komoly szerepe volt a rabszolgafelszabadítási mozgalomban, házuk az Underground Railroad része volt. Fiatalkorától elkötelezte magát a nők jogaiért, már 1852-ben a National Woman's Rights Convention vezérszónoka volt. Egyik alapító tagja volt a National Woman Suffrage Association-nek. Több újság tudósítója volt, 1878-tól tulajdonosa és főszerkesztője lett a The National Citizen and Ballot Box című lapnak.

Maria Konopnicka lengyel költő, író, újságíró, feminista (1842–1910)

április 12, 2017 - 13:53

A lengyel irodalom jelentős alakja Suwalkiban született, értelmiségi családba. Magántanároktól kapott igen alapos nevelést, több nyelven beszélt. 1870-ben jelent meg első verse, hamarosan népszerűvé vált. Jóval idősebb férje rosszallotta irodalmi tevékenységét, ezért elhagyta és gyerekeivel Varsóba költözött. Elbeszéléseket, regényeket, fordításokat is publikált, beutazta Európát. Részt vett az alakuló nőjogi mozgalomban, cikkeket írt, előadásokat tartott. 1994-ben a Vénusz egyik kráterét róla nevezték el. 

Magyarul megjelent munkái: