Kladnoban nőtt fel, 1906-ban Párizsba ment, ahol két évig a Sorbonne hallgatója volt. Karrierje gyerekkönyvekkel indult, népmeséket gyűjtött és dolgozott át. Későbbi munkáiban a munkások, bányászok életét mutatta be, élesen bírálva a kapitalista rendszert. Robinsonka  (Robinson kisasszony) című, fiataloknak írt könyvében a nők egyenjogúságáért állt ki. A II. világháború utáni szocialista Csehszlovákiában kritikai munkásságában új elem volt az irodalomban megjelenő, túlzottan didaktikus művek bírálata. Néhány munkája: Plané milování, Siréna , Dívky tepané ze stříbra.