Elise Ottesen-Jensen (Ottar) norvég feminista, anarchista, újságíró (1886–1973)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Elise Ottesen-Jensen (Ottar) norvég feminista, anarchista, újságíró (1886–1973)

május 20, 2015 - 19:43

Elise Ottesen-Jensen (Ottar)

Norvégiában született 1886. január 2-án, férjhezmenetele után Svédországban élt.

A Sveriges Arbetares Centralorganisation (Svéd munkások központi szervezete) anarchista egyesületének tagja.

Fontos feladatnak tartotta, hogy a nők tisztában legyenek jogaikkal, értsék és ismerjék meg saját testükeket, szexualitásukat. Kezdeben az Arbetaren (A munkás) című lapban válaszolt a nők kérdéseire, majd saját újságot indított Vi Kvinnor (Mi nők) címmel.

Arról a napról álmodom, amelyen minden újszülöttet örömmel fogadnak, amikor a férfiak és a nők egyenjogúak lesznek, és amikor a szexualitás a szerelem, öröm és gyengédség megnyilvánulása lesz.

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Doktornő nadrágban: Madeleine Pelletier francia orvos, radikális feminista (1874–1939)

április 09, 2017 - 23:23

Az első francia nő, aki pszichiátriai szakvizsgát tett és állami elmegyógyintézetben alkalmazták. Szegény családból származott, korán kimaradt az iskolából, később önerőből készült fel az egyetemre. Már kamaszkorában anarchista és feminista csoportok tagja volt, 1906-ban a Solidarité des femmes titkárává választották. Cölibátusban élt. Férfiruhát viselt, hogy ezzel is jelezze eltávolodását a kultúra által definiált, korlátozó "nőiesség" fogalmától. 1908-ban La Suffragiste címen újságot alapított.

Camilla Collett norvég író, feminista (1813–1895)

január 22, 2017 - 12:43

Az első norvég feminista lelkészcsaládból származott, apja fontosnak tartotta, hogy fia és lánya egyaránt alapos nevelést kapjon. Néhány évet Dániában tanult, Párizsban és Hamburgban is élt egy ideig. Megismerkedett a kortárs művészekkel, mély benyomást tettek rá Rousseau és Sand művei. Elbeszéléseket, esszéket publikált, legtöbbnek a témája a nők elnyomása, kiszolgáltatottsága, a prostitúció volt. Legismertebb  műve az Amtmandens Døtre (A kormányzó lányai) című regénye.

Emilia Broomé svéd politikus, feminista (1866–1925)

május 21, 2015 - 22:40

Az első nő, aki bekerült a svéd törvényhozó testületbe. Az uppsalai egyetemen végzett 1884-ben, Stockholmban Anna Whitlock iskolájában tanított.

Alapító tagja és 1902-1906 között elnöke volt a Stockholmsföreningen för kvinnans politiska rösträtt-nak (Stockholmi szüfrazsett egyesület).

A Centralförbundet för Socialt Arbete  (szociális jóléti szervezet) igazgatótanácsának tagja volt 1904-1925 között.