Miért kell a nőknek választójog? A Feministák Egyesületének 31 érve (1909)

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Miért kell a nőknek választójog? A Feministák Egyesületének 31 érve (1909)

szeptember 17, 2014 - 13:33

Női választójogi tüntetés a Parlament előtt 1912-ben

1. Mert a nő ugyanúgy tartozik engedelmeskedni a törvényeknek, mint a férfi: kell tehát, hogy részt vehessen azok alkotásában.  

2. Mert a nőt éppen úgy megadóztatják, mint a férfit és mégsem szólhat bele az adók felhasználásába. 

3. Mert a képviselők csupán a választók kívánságaival törődnek; hiszen azoktól függ mandátumuk.

4. Mert amíg a nő nem választó és nem választható, addig senki sem kérdezi: mire van szüksége. Úgy bánnak vele, mint a gyermekkel, aki nem tudja, mi jó vagy mi rossz reá nézve.

5. Mert kell, hogy a parlament a nép akaratát fejezze ki; ez pedig lehetetlen, amíg a nőket, a nép nagyobbik felét megakadályozzák akarata közvetlen nyilvánításában.

6. Mert vannak a nőnek speciális, az anyasággal kapcsolatos érdekei; ezeknek szószólója csakis ő maga lehet. Csak az tudja, hol szorít a cipő, aki viseli.  

7. Μert a férfiak a nőre nézve sértő törvényeket hozták, megkérdezésük nélkül; ezeket csak a nők maguk fogják igazságosan megváltoztatni.  

8. Mert a nő elől sok pályát elzártak és a férfiaknak tartották fenn a legjobban fizetett és legkényelmesebb hivatalokat.

9. Μert a nők előtt nyitva álló pályákra sem készítik elő őket a férfiakkal egyenlően; a törvényhozás csupán a fiúk kellő kiképzéséről gondoskodik abból a pénzből, amelyet részben a nők adója szolgáltat.

10. Mert csak a választójog segítségével teremthet a nő leányainak is olyan kiképzési lehetőségeket, aminők fiai számára fennállanak már.

11. Μert a hiányosan kiképzett nőt a legrosszabbul fizetett munkára szorítják.

12. Mert a gyermekekre vonatkozó törvények alkotásánál a nők véleménye ép olyan fontos, mint a férfiaké.

13. Mert az asszonyt, mint a háztartás vezetőjét, sújtja legjobban a drágaság, amelyet rossz vámszerződések és magas fogyasztási adók idéznek elő.

14. Mert a családanya nem egyenrangú és egyenjogú a családban férjével.

15. Mert a törvényes anyának nincsen gyermekével szemben szülői hatalma; az apától függ, hogy mennyi beleszólást enged gyermeke sorsába az anyának.

16. Mert gyermekei előtt is megalázza a nőt az, hogy a családban férjénél kisebb jogköre van.

17. Mert csak a nők maguk szüntethetik meg azt az igazságtalanságot, hogy a családanyának úgy a férfinél, mint a nagykorú hajadonnál kevesebb joga van.

18. Mert a nő, aki állítólag gyengébb, egyedül bűnhődik mindazokért a cselekedetekért, amelyekkel a férfival közösen megsértette a társadalmi szokásokat.

19. Mert csakis az anyák javíthatják meg a törvénytelen gyermekek sorsát. (Hogy a férfiak nem tudnak, vagy nem akarnak irántuk igazságosak lenni, azt megdönthetetlenül bebizonyították akkor, amidőn törvénybe iktatták, hogy a törvénytelen apa nem is rokona gyermekének.)

20. Μert a politika a családi élet minden mozzanatára érvényesíti hatását; kell tehát, hogy családi érdekeinek védelmére a nő is gyakorolhasson hatást a politikára.

21. Mert férfiak és nők közötti pörös ügyekben a férfiak vádlók és bírók egyidejűleg; hiszen az összes jogi pályákat kizárólag maguknak tartották fenn a férfiak.

22. Mert ha a nőnek nincsen választójoga, közvetett úton ellenőrizhetetlen, ezért erkölcstelen és káros befolyást gyakorol a politikára.

23. Mert mindazokban az államokban, ahol a nők választók és választhatók

(Wyoming 1869 óta, az európai Man-szigeten 1880 óta, Coloradóban 1893 óta, Újzeelandban 1893 óta; Ausztrália összes államaiban 1895-1909-ben kapták meg a választójogot; Utahban és Idahoban 1896 óta, Finnországban 1906 és Norvégiában 1907 óta), a politika tisztább, becsületesebb és jobban törődik a nép szükségleteivel.

24. Mert a magyar nők egy részének már ősidők óta követküldési joga volt s azt kitűnő politikai érzékkel gyakorolták (Kossuth Lajos is mint asszonynak követe jutott a parlamentbe).

25. Μert a mai magyar nő megkövetelheti, hogy a megalkotandó választójogi törvény – a modern kor igényeinek megfelelően – minden nőre kiterjessze az 1848-ban eltörölt politikai jogokat.

26. Mert törvényes beavatkozást, állami intézményeket és ellenőrzést igényelnek: az alkoholizmus a szegénység, a fertőző betegségek elleni küzdelem, a gyermekvédelem és a békemozgalom.

27. Mert a választójog a legbiztosabb eszköze annak, hogy minden nő, aki komolyan érdeklődik e társadalmi kérdések iránt, hozzájáruljon e súlyos bajok gyökeres orvoslásához, ami összekoldult, összetáncolt, bazárokon gyűjtött pénzösszegekkel nem lehetséges.

28. Μert a választójog nem öncél, hanem a védelem fegyvere olyanok kezében, akiknek érdekeit senki sem védi a legjobb szerszám azoknak, akik őszintén akarják szolgálni a közérdeket.

29. Mert a nőnek, mint anyának, nevelőnek, munkásnak, adófizetőnek összes szolgálataival szemben az állam még az önrendelkezés jogát sem adja meg.

30. Mert a választójog hiánya olyan megaláztatás, amelyet öntudatos, nemét megbecsülő asszony nem tűrhet meg.

31. Mert sokkal nemesebb lesz a gondtalanul élő nő élete, ha komoly közügyekkel foglalkozik, mint ha léha időtöltésre pazarolja idejét.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Doria Shafik egyiptomi feminista, filozófus, író (1908–1975)

december 14, 2016 - 21:40

Az 1940-es évek nőmozgalmának legjelentősebb alakja, tevékenységének köszönhető, hogy az egyiptomi nők kivívták a szavazati jogot. 1940-ben doktorált filozófiából a Sorbonne-on, ezután hazatért. A francia nyelvű La Femme Nouvelle folyóirat szerkesztője lett, majd 1946-ben elindított egy arab nyelvű lapot is. 1948-ban létrehozta a Bint Al-Nil-t (a Nílus lányainak szövetsége), programjuk között szerepelt a nők szavazati jogának megszerzése, az analfabetizmus felszámolása, az alsóbbosztálybeli nők oktatása. Francia és arab nyelvű könyveket publikált, előadókörutakat tartott szerte a világban.

Susan B. Anthony amerikai feminista, író (1820–1906)

november 03, 2011 - 17:45

1820. február 15-én született Susan Brownell Anthony, szigorú erkölcsű nyolcgyermekes kvéker családba. A kvékerek vallják, hogy az istennel való kapcsolathoz elég a minden emberben megtalálható “belső fény”. Elítélték a háborúskodást, a rabszolgatartást, a részegességet, és a közösségen belül a nők és férfiak egyforma bánásmódban részesültek.

Fredrika Bremer (1801–1865) svéd feminista, író, utazó

november 16, 2010 - 12:20

 "... Nézd, Alma, ez a felháborító igazságtalanság velünk, nőkkel szemben, nemcsak apánké, de valamennyi férfié, akik hazánk igazságtalan törvényeit hozzák... Vagyont örököltünk anyánktól, de egy fillér felett se rendelkezhetünk. Elég idősek vagyunk ahhoz, hogy tudjuk, mit akarunk, és gondoskodjunk magunkról és másokról, de apánk a gyámunk, aki gyermekként kezel bennünket és nem tehetünk semmit, mert a törvény így szól: 'Joga van ehhez, nincs beleszólásod'." (F. Bremer: Hertha)