Róna Emy grafikus (1904–1988)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Róna Emy grafikus (1904–1988)

december 16, 2009 - 21:16
Talán nincs gyerek, aki ne ismerné az  Öreg néne őzikéjét.

Róna Emy vőlegényével, Deckmann Gyula tisztviselővel (1929, Színházi Élet)

Az Iparrajziskolában Vesztróczy Manónál, majd Párizsban a Colarossi-iskolában tanult. Alkotói pályáját 1921-ben kezdte a Színházi Élet szerkesztőségében. Az Új Művészek Egyesületének tagja volt, melynek kiállításain rendszeresen szerepelt. 1925-ben testvérével, Róna Klárával volt közös kiállítása Párizsban, Ady, Baudelaire és Verlaine verseihez készült illusztrációit mutatta be. 1926-tól 1928-ig Párizsban élt, egy szatirikus lap munkatársa volt, egyben tovább képezte magát. 

1928-tól ismét Budapesten élt, újságok, folyóiratok és könyvkiadók számára dolgozott. 1929-ben díjat nyert az Athenaeum Kiadó illusztrációpályázatán. Az 1930-as években plakáttervezéssel is foglalkozott. 1934-36-ig Rómában Ferruccio Ferrazzinél freskófestést tanult. Tagja lett az Olasz Képzőművészeti Társulatnak, amelynek tárlatain többször szerepelt. 1939-ben grafikai díjat (arany diplomát) nyert a New York-i világkiállításon. 

Legtöbben gyerekkönyv illusztrációival találkoztak: talán nincs gyerek, aki ne ismerné az  Öreg néne őzikéjét.  Népszerűek voltak Tábori Piroska Dugó Dani c. mesekönyvéhez készült képei is. Csaknem 400 könyvet illusztrált.

Hosszú élete során számtalan csoportos és egyéni kiállításon mutatkozott be. Egyéni kiállítása volt a Nemzeti Szalonban, gyűjteményes kiállítása nyílt a Fényes Adolf Teremben,  a Dürer Teremben, művelődési házakban és könyvtárakban mutatták be grafikáit.

1983-ban az Érdemes Művész elismeréssel tüntették ki, 1987-ben Gyermekekért díjat kapott.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Botár Edit báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (1930–2014)

január 07, 2018 - 20:06

„Hosszú lenne felsorolni életem fontosabb állomásait, így csak pár fontosabb dologra szorítkozom. A Kolozsvári Ion Andreescu Intézet textilszakának elvégzése után (1956) harminc évet dolgoztam a Kolozsvári Bábszínházban mint díszlet- és bábtervező. Sok kitüntetést és elismerést kaptam. Ez csodálatos műfaj volt, ahol alkotó fantáziámat hagyhattam szárnyalni. Fából vaskarikát is csinálhattam. Így az absztrakt művészet sok ágát is kipróbálhattam, mégis megmaradtam nagy szerelmemnél, az akvarellnél, amit nem értékeltek úgy, mint az olajat.

Büttner Lina író, műfordító (1846–1917)  

december 25, 2017 - 23:06

A magyar feminizmus egyik előfutára Sajóvámoson született. Büttner báró hat gyerekének egyformán alapos nevelést adott, a tudományok mellett a gyakorlati életre is nevelte fiait, lányait. Lina – és szintén író testvére, Júlia – fiatalkorától írt a birtokon folyó életről, a természet változásairól. 1874-ben házasságot kötött Náray Iván íróval és a fővárosba költöztek. Bekapcsolódott az irodalmi életbe, a Fővárosi Lapokban megjelent első elbeszélése.

Hajnal Anna költő, író, fordító (1907–1977) 

február 01, 2018 - 14:05

A Nyugat harmadik nemzedékének jelentős alakja Gyepűfüzesen született. 1926-ban költözött Budapestre, angoltanításból tartotta fenn magát. Első versei az Álláspont és a Pásztortűz című lapokban jelentek meg. 1933-ban közölte először versét a Nyugat, attól kezdve állandó szerzője is lett. Első önálló kötete 1933-ban jelent meg Ébredj fel bennem, álom címmel. Egyik alapítója volt a Tóth Árpád Társaságnak, az összejöveteleket lakásán tartották, a tagok kortárs költők, írók, festők, tudósok voltak.