Facebook-oldalunkon időnként megemlékezünk az aktuális névnap egy-egy híres viselőjéről, de bizonyos esetekben nehéz a választás, így most egy gyűjteményt adunk közre. "Anna örök" - de mi most nem múzsákat mutatunk be (ahogyan az Anna-bál csillogásával sem törődünk), hanem saját jogon alkotó, jelentős teljesítményt nyújtó Annákat. Íme, születésük sorrendjében:

Anne Conway angol filozófus, tudós (1631-1679)

Rendkívül alapos nevelést kapott. Egyetemre nem járhatott, de élénk levelezést folytatott a Cambridge-i egyetem professzoraival. 1651-ben feleségül ment Earl of Conway-hoz, a család a kor egyik legjobb magánkönyvtárával rendelkezett. Edward maga is foglalkozott filozófiával, pártolta felesége intellektuális tevékenységét. Birtokuk, Ragley Hall, a korabeli tudósok és művészek találkozóhelye volt. 1679-ben halt meg, nagyszabású filozófiai munkája The Principles of the Most Ancient and Modern Philosophy csak halála után, 1690-ben jelent meg.

Anne of Winchelsea (1661-1720), angol költő. „Előkelő családból származott, s fiatalon az udvarhoz került. (…) Természeti képeiről, melyeknek közvetlen egyszerűségében már a romantika hangjai csendülnek, lelkesedéssel írt Wordsworth is, aki egy évszázad múlva újra felfedezte.” (Költőnők antológiája, 96.)

Ann Smith Franklin amerikai nyomdász, kiadó (1696 – 1763)

Férje, James Franklin (Benjamin Franklin testvére) 1735-ben bekövetkezett halála után megörökölte a családi nyomdát és nemcsak sikeresen vezette, de fejlesztette, tevékenységüket kibővítette. Évkönyveket, népszerű regényeket, jogi dokumentumokat adtak ki. 1758-ban fiával közösen elindították a Newport Mercury-t, mely rövid idő alatt Rhode Island első sikeres újságja, ő pedig az első női kiadó lett. Megpályázta és elnyerte a kolónia papírpénzének a nyomtatási jogát, és ő lett a közgyűlés hivatalos nyomdásza is. Ő volt az első nő, akit beválasztottak a University of Rhode Island’s Journalism Hall of Fame tagjai közé. 

Anna Margaretha Donner svéd üzletasszony 1726 - 1774

Greta Lythberg gazdag kereskedőcsaládba született Visbyben. A megszokottól eltérő alapos oktatást kapott és apja mellett dolgozott. 1744-ben házasságot kötött a német Jürgen Donnerrel, aki Visbyben alapított export-import céget. Négy gyereket szült, emellett ő volt a könyvelő. 1751-ben megözvegyült, akkor kezébe vette a cég vezetését. Húsz hajóból álló kereskedőflottát hozott létre, gyárat alapított a Gotland szigeten, az üzlet a hitetlenkedő  partnerek ellenére felvirágzott. Két fiának nem engedett beleszólást a vezetésbe, de segített nekik saját üzletetüket megalapítani. Az anyavállalat irányítását csak akkor adta át nekik, amikor súlyosan megbetegedett.

Ann Radcliffe (1764–1823) A korai gótikus regény egyik legjelentősebb (magyarra sajnos még le nem fordított), korának rendkívül népszerű írója; az atmoszférateremtés mestere. Műveinek jellegzetessége, hogy bennük a természetfelettinek látszó események végül racionális magyarázatot kapnak. Jane Austen A klastrom titka c. regényében említi őt, és Udolpho titkai c., legkedveltebb könyvét. 

Anna Atkins angol botanikus, fényképész 1799 – 1871

Valószínűleg ő az első, aki fényképekkel illusztrált könyvet publikált, és talán az első nő, aki fényképet készített. Fő témája az algák kutatása volt. A fényképezés korabeli technikáját felhasználva publikálta első könyvét British Algae: Cyanotype Impressions címmel 1843-ban. Az elkövetkező években tovább bővítette gyűjteményét, eredményeit 1853-tól 12 kötetből álló sorozatban mutatta be. 

 Anna Louisa Geertruida Bosboom-Toussaint holland író, feminista (1812 - 1886)

Elsősorban történelmi regényeket írt, később társadalmi problémákkal foglalkozó könyveket is publikált, az 1875-ben megjelent Majoor Frans például a női emancipáció problémáiról szól. 

Anne Brontë (1820-1849)

Angol költő, író, a három Brontë-nővér közül a legfiatalabb. Regényei: Agnes Grey, Wildfell asszonya.

Anne Jemima Clough (1820 - 1892) szüfrazsett, az angol nőnevelés úttörője

Írói ambíciói voltak, de a család anyagi gondjai miatt pénzt kellett keresnie. Először Liverpoolban, majd Amblesideban nyitott iskolát. Különösen fontosnak tartotta a lányok oktatását, erről Hints on the Organization of Girls' Schools címmel írt cikket a Macmillan's Magazine-ben. Amikor 1867-ben a parlament elutasította, hogy a nők a férfiakkal egyenlő jogokat kapjanak, társaival megalapították a London Society for Women's Suffrage egyesületet. 1871-ben megbízást kapott a Cambridge University nőhallgatóinak létrehozott ház vezetésével, ebből nőtt ki a híres Newnham College.

Anna Leonowens angol nevelő, utazó, író, feminista (1831 - 1915)

Indiában született, apja angol katonatiszt, anyai ágon indiai felmenői is voltak. 6 - 15 éves kora között Angliában intézetben nevelkedett, majd visszatért Indiába. Házasságot kötött egy tisztviselővel, Szingapúrba költöztek. Férje halála után tanítani kezdett, hogy eltartsa magát és gyerekeit. 1862-ben Mongkut, Sziám (Thaiföld) királya alkalmazta akkor 69 gyereke, közöttük a trónörökös nevelőjének. Az itt töltött évekről két könyvet írt. 1869-ben New Yorkba ment, újságoknak dolgozott. Többfelé utazott, Oroszországban is járt. Végül Kanadában, Halifaxban telepedett le. Alapító tagja volt a helyi nőtanácsnak, később a helyi szüfrazsett-egylet elnöke lett.

Sziámban töltött kalandjait többször filmre vitték, az egyik Anna és a király címmel nálunk is látható volt.

Annie L. Jack kanadai kertész, író 1839 - 1912

Az első kanadai kertész-szakíró nő. Az 1850-es évek elején érkezett Kanadába, Châteauguayban (Québec) élt férjével Hillside nevű farmjukon, ahol gyümölcs-, zöldség- és virágkertészettel foglalkoztak. Kísérleteire elkerített magának 1 acre (kb. 4050 négyzetméter) területet, az ott szerzett tapasztalatairól rendszeresen publikált kertészeti szaklapokban. 1903-ban jelent meg a The Canadian Garden: A Pocket Help for the Amateur című könyve, amely évtizedekig meghatározó alapmű volt, ma is hivatkoznak még rá. 

Anna Bayerová, az első cseh orvosnő (1853 – 1924)

Az első cseh orvosnő Melnikben született. Az akkori osztrák-magyar monarchiában nők nem járhattak egyetemre, ezért Svájcba ment és Zürichben, majd Bernben volt egyetemi hallgató. 1881-ben végzett, de mivel hazájában nem ismerték el diplomáját, Bosznia-Hercegovinában kezdett praktizálni. 1883-tól svájci kórházakban dolgozott, tüdőgyógyászatra szakosodott. 1907-ben egy genfi szanatóriumot bérelt, ez, mivel az üzleti részhez nem értett, nem volt nyereséges. 1909-től néhány évet Angliában töltött. Hosszú évtizedek után végül 1914-ben ismerték el otthon diplomáját, hatvanéves korában nevezték ki a prágai egyetem higiénia tanárának.

Annie Oakley (1860-1926) Amerikai mesterlövész, a nők szabad, biztonságos köztéri mozgásának, és egyben a női önvédelem fontosságának egyik első szószólója. Ellenezte a nők otthon falai közé való bezártságát, és azt, hogy korának "tisztességes asszonya" egyedül nem mehet még csak sétálni sem. Szorgalmazta, hogy minden nő tanuljon meg lőni.

Annie Jump Cannon csillagász (1863 - 1941)

Tanulmányait befejeztével a Harvard College obszervatóriumában kapott állást. A kettős csillagok megfigyelésével és színképelemzéssel foglalkozott, munkája nemzetközi viszonylatban is komoly érdeklődésre tartott számot. 1911-ben az obszervatórium kurátorának nevezték ki. Az első nő volt, aki a Gröningeni Egyetemen doktori címet szerzett, 1925-ben Oxfordban tiszteletbeli doktorátust kapott. 1923-ban a tizenkét legnagyobb élő amerikai nő közé választották. A Hold egyik krátere is viseli a nevét.

Annie Sullivan (1866-1936) Amerikai gyógypedagógus, a süket-vak Helen Keller tanítója és haláláig kísérője. Segítségével az addig kommunikálni teljességgel képtelen Helen nem csak hogy kitört a „sötét, csöndes világából”, de különböző tudományokat, idegen nyelveket is elsajátított, beszélni is megtanult, előadásokat tartott. Mindketten a feminizmus, a nők szavazati jogának lelkes támogatói voltak. 

Annie Dorrington ausztrál festő (1866 – 1926)

Angliában született, 1890-ben apja halála után anyjával és testvéreivel kivándoroltak Ausztráliába. Férjével Perthbe költöztek. Annie festeni kezdett, vízfestményein a helyi flóra vadvirágait örökítette meg. 1900-ban a párizsi Világkiállítás ausztrál pavilonjában voltak láthatók képei. 1901-ben a Western Australian Museum and Art Gallery megvásárolta és kiállította 54 művét. Az elkövetkező években több nemzetközi kiállításon mutatkozott be. Része volt az ausztrál nemzeti zászló tervezésében, sírjára 1999-ben a National Flag Association állított emlékművet. 

Anna Lindhagen svéd politikus, feminista 1870 – 1941

Okleveles ápolónőként a stockholmi szegénygondozó központban gyerekekkel foglakozott 1902-1925 között. 1911-1923 között  a szociáldemokrata párt képviselője volt Stockholm városi tanácsában. 1902-ben egyik alapító tagja volt a svéd szüfrazsett egyesületnek.

Anne Henrietta Martin amerikai szüfrazsett 1875 – 1951

Az első amerikai női, aki indult az USA szenátusi választásán.

A Nevada Egyetemen szerzett történelemből diplomát. Angliai tartózkodása alatt megismerkedett a szüfrazsett mozgalommal, Emmeline Pankhurst köréhez tartozott, 1910-ben egy demonstráción való részvétele miatt letartóztatták. Az Egyesült Államokba való visszatérése után a National Woman’s Party elnökévé választották, később csatlakozott a Woman's Peace Party-hoz. Nevada állam egyetemén a történelem tanszék vezetője volt, ennek az államnak a képviseletében próbált meg 1918-ban és 1920-ban függetlenként bejutni a Kongresszus tagjai közé.

Anna Hyatt Huntington amerikai szobrász (1876 - 1973)

A XX. század elejének legnépszerűbb szobrásza gyerekkorában kezdett mintázni. Első önálló kiállításán a Boston Arts Clubban 40 állatszobrot mutatott be volt. Tanulmányait New Yorkban folytatta. 1907-ben Európába utazott, munkái ott is hamar népszerűek lettek. Férjével húsz múzeumot, több állatrezervátumot alapított, kezdő művészeket támogatott. Nevéhez fűződik a Brookgreen Gardens, Amerika első szoborparkjának létrehozása.

Anna de Noailles (1877-1933)

Román származású francia költő, író, grófnő, népszerű közéleti személyiség. Pozitív hangulatú verseiben az életörömöt jeleníti meg. Franciaországban már életében iskolai tananyaggá vált. A Nyugat nekrológja így méltatta: „e rajongó, szabadelvű s amellett idegen költőnő nehezen vállalta volna a Rend és a Hagyomány hirdetését.”

Anna Rühling (1880-1953) német újságíró, az első ismert leszbikus feminista aktivista.

1904-ben a Magnus Hirschfeld alapította Tudományos Humanitárius Bizottság ülésén felszólalt, nehezményezve, hogy a nőmozgalom ignorálja a leszbikus nőket. "Ha arra gondolunk, hogy mennyit tettek a homoszexuális nők a nőmozgalomért, és mennyi mindent értek el az elmúlt évtizedekben, megdöbbentő, hogy ennek a mozgalomnak nagy és befolyásos szervezetei mindmáig a kisujjukat sem mozdították, hogy nem kevés uranista tagjuk számára biztosítsák az őket állampolgárokként és a társadalom tagjaiként megillető jogokat."

Anna Pavlova (1881-1931) Orosz balett-táncosnő. Leghíresebb – és általa is legkedveltebb – szerepe A hattyú halála volt. Művészetével az egész világot meghódította. Őszi levelek címmel saját koreográfiát is készített.

Anne Elizabeth O'Hare McCormick amerikai újságíró (1882 - 1954)

Az első nő, aki a New York Times külföldi tudósítója és szerkesztőbizottsági tagja lett, olyan időben, amikor az újságírók csaknem kizárólag a férfiak közül kerültek ki. 1937-ben Pulitzer díjjal tüntették ki, ő volt az első nő, aki ezt a komoly szakmai elismerést megkapta.

Lesznai Anna (1885-1966) Magyar író, grafikus, festő, iparművész. Első verseit a Nyugatban publikálta, Ady nagyra tartotta. 1919-től bécsi emigrációban élt, '30-ban hazajött, kiállítása is volt Budapesten, de a harmincas évek végén ismét emigrációba kényszerült, New Yorkban élt művésztanárként, és ott is halt meg. Meséket is írt, és egy önéletrajzot, melynek címe: Kezdetben volt a kert.

Knur Pálné Kovács Anna újságíró, politikus 1889 - 1944

Fiatalon lépett a szervezett munkásság sorába. Gyári munkásnő volt, a Vasmunkás Szövetség vezetőségi tagja az I. világháború után. Később a textiles szervezet vezetőségi tagja, majd függetlenített tisztviselője lett. Az Országos Nőszervező Bizottság, a szociáldemokrata nőmunkásmozgalomnak vezetője. 1925-ben fővárosi törvényhatósági bizottsági tag. A szocialdemokrata Nőmunkás című lap állandó munkatársa, majd szerkesztőjeje; sajtóvétség miatt többször börtönbe került. Az SZDP Nőbizottságának vezetőjeként 1944 márciusában a Gestapo elfogta, Auschwitzbe hurcolta, ahol éhen halt. 

Kéthly Anna (1889-1976), magyar politikus. 1919 októberében bekerült az MSZDP Központi Nőszervező Bizottságába, a nőmozgalom egyik vezetője lett. Tucatjával kapta a halálos fenyegetéseket, amikre csak ezt felelte: „Aki fél, az menjen cukrászkisasszonynak!”. Az 1930-as évek második felétől fellépett a szélsőjobboldali törekvések és a zsidótörvények ellen. '56 után emigrációba kényszerült, Belgiumban élt és ott is halt meg.

Anna Freud (1895-1982)

Nem csak Sigmund Freud lányaként ismert, hanem saját jogán is érdemeket szerző gyermekpszichiáter. 1936-ban írta legjelentősebb, a mai pszichiátriában is elismert művét, Az én és az elhárító mechanizmusok címmel. Gyermekklinika alapítója és igazgatója volt, mely ma is fennáll, és az ő nevét viseli.

Annie Buller kanadai szakszervezeti vezető, aktivista 1895 – 1973

A kanadai szakszervezeti mozgalom ikonikus alakja Ukrajnában született, kisgyerekkorában emigráltak szülei Kanadába. Az első világháború idején csatlakozott a szocialista mozgalomhoz. Az 1920-as években sokat utazott az országban, többek között ő szervezte meg a bányászok, a vasasok, a varrónők szakszervezetét. 1922-ben a Workers' (Communist) Party of Canada tagja lett. 1931-ben általános sztrájkot szervezett Torontóban a varrónők bérének emelésésre és munkakörülményeik javítására, ugyanebben az évben Estevanban a bányászok sztrájkját segítette. A sztrájkot követő lázongás miatt bebörtönözték.  A II. világháború után folytatta szakszervezet- és pártszervezési munkáját.  

November 19. Anna Seghers német író, esszéíró 1900 - 1983

Írásainak témája legtöbbször a társadalmi igazságtalanság és a modern kor politikai eseményei. 1933-ban, a náci hatalomátvétel után azonnal letartóztatták, szabadulása után Párizsba menekült. Itt antifasiszta folyóiratoknak dolgozott, több nemzetközi írókongresszuson tartott beszédet a nácizmus ellen. 

Dániel Anna író, műfordító, irodalomtörténész (1908-2003)

Francia-német szakos tanár, budapesti középiskolákban tanított. Meséket, regényeket, esszéket írt, G. Sand, A. Daudet, R. Gary, É. Zola, Vercors, Colette, C. McCullough műveit fordította. Néhány műve: Flóra, Márta szerencséje, Erzsébet királyné, Margot királyné gobelinjei, Meneküljön, aki fél, Roland polgártársnő, George Sand világa, Teréz küldetése (Brunszvik Teréz életregénye), Széllovasok, Toll és trónus.

Hajnal Anna (1907-77), József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító. A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. Számos verseskötet publikálása mellett gyermekkönyveket is írt. Trencsényi-Waldapfel Imrével együtt létrehozta a Tóth Árpád Társaságot; melynek keretében a lakásán felolvasó- és vitaesteket tartottak. 1938-39-ben folyóiratot is szerkesztettek. Többek között Burns, Breton, Blake és Swinburne műveit fordította.

Földes Anna író, újságíró, színikritikus, irodalomtörténész 1930

Az irodalomtudományok kandidátusa, a Rózsa Ferenc- és a Színikritikusok díjának birtokosa.

Így ír magáról: „… munkám során, hivatalból, szellemóriásokkal, művészekkel beszélgethettem, remekműveket – és persze fércműveket is – olvastam szakmányban, és tapasztalataimat, valamint színházi élményeimet hétről hétre egymillió emberrel oszthattam meg. Kötetben jártam körül a nőkérdést és a kortársi prózát, könyvet írtam Jászai Mariról és Kaffka Margitról, Móra Ferencről és Örkény Istvánról. 

Mégis, amikor a rendszerváltozás előttem is kinyitotta a már berozsdásodott nagykaput, kihúztam magami és besétáltam rajta: hatvanöt éves fejjel pályát módosítottam. A Bálint György Újságíró-akadémián igazgatóként, tanárként azt találtam meg, amit korábban – elvetélt pedagógusként – nem is kerestem: a tanítás örömét."

Kiss Anna (szül. 1939) kétszeres József Attila díjas magyar költő, író, drámaíró. Szegeden végzett magyar-orosz tanárként, 1975-től a Magyar Írószövetség tagja, 1979-től írásaiból él. 1990-1994 között a Tekintet című folyóiratot szerkesztette. 1997-től az Artisjus tagja lett. 2007 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Költészetének forrása a folklór, a mese, az archaikus népdal, a ballada, a régi magyar költői nyelv.

Anne Heggtveit kanadai síző (szül. 1939)

A sielő családból származó Anne első nemzetközi sikerét 15 éves korában aratta, amikor 1954-ben Norvégiában aranyérmes lett az óriás műlesiklásbam, a legfiatalabb nyertes a sportág ötvenéves történelmében. 1960-ban a Squaw Valley-ben olimpiai aranyérmet nyert.   

Anne Rice (szül. 1941) Amerikai író és közszereplő. Vámpírregényei a műfaj egyik legszínvonalasabb képviselői, és messzemenően megfelelnek a szépirodalmiság követelményeinek is. Történelmi regényeket is írt, az egyiket (Cry to Heaven) az olasz reneszánsz kasztrált énekeseiről. Hírnevével felelősségteljesen él, Facebook-oldalát maga szerkeszti, és rendszeresen különböző társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet.

Annie Leibovitz amerikai fotóművész, 1949

1975-ben elkísérte a Rolling Stones együttest világkörüli turnéjára, neve ekkor vált nemzetközileg ismertté. Évekig a Rolling Stone zenei magazin munkatársa, távozása után szabadúszóként dolgozott a világ legismertebb lapjainak. Elkészítette többek között John Lennon, Yoko Ono, Demi Moore, Brooke Shields, Sting, Bruce Springsteen, Miley Cyrus, Michael Jackson, Bill Gates és II. Erzsébet királynő portréját.  

Anne Ottenbrite kanadai úszó 1966

Az első kanadai úszónő, aki olimpiai bajnok lett. 3 éves korában tanult meg úszni, 12 évesen már versenyzett, 1981-ben lett a kanadai úszóválogatott tagja. Az 1982-es világbajnokságon ezüstérmes volt 100 és bronzérmes 200 mellen. Ugyanabban az évben a Nemzetközösségi Játékokon aranyérmes volt 200 mellen és a 4x100-as vegyesváltóban, ezüstérmes 100 mellen. Los Angelesben  az 1984-es olimpián aranyérmet nyert 200 mellen, ezüstérmet 100 mellen és bronzérmet a 4x100-as vegyesváltóban. Megkapta az Order of Canada kitüntetést, többször volt az év sportolója.