Eleonore Noll-Hasenclever német hegymászó (1880–1925)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Eleonore Noll-Hasenclever német hegymászó (1880–1925)

augusztus 18, 2019 - 16:45
Korának legsikeresebb hegymászói között tartották számon.

Jómódú értelmiségi család lánya, svájci intézetben tanult, ott ismerkedett meg a hegymászással. Az Alpok kisebb csúcsainak leküzdése után a Matternhorn és a Mont Blanc következett. Nem  csupán az ismert útvonalakat követte, sok csúcsot ő mászott meg először. 1909-ben Die Besteigung des Dôme de Rochefort über die Aiguille de Rochefort und des Mont Mallet címmel írt könyvet expedícióiról. Következő könyvét 1913-ban publikálta In den Saaser Bergen címmel. 1914-ben házasságot kötött Johannes Noll-lal, aki osztozott a hegyek iránti szenvedélyében. Frankfurtban éltek, házuk a hegymászók és a művészetek iránt érdeklődők találkozóhelye lett. Természetesen folytattta útjait, a német és svájci hegyek után az osztrák és francia csúcsokat is sorra megmászta. 1925 augusztusában a svájci Bishorn-ról leereszkedve csapatát lavina temette maga alá, társai nem tudták idejében megmenteni. Síremléke Zermatt-ban, a  hegymászók temetőjében található. Emlékiratai 1932-ben Der Bergen fallen címmel jelentek meg.   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



„A magasságok királynője”: Smaranda Brăescu román pilóta

július 24, 2017 - 00:10

Romániában az első, a világon a első nők egyike, akik ejtőernyőző engedélyt szereztek. Számtalan világrekordott állított fel, a korabeli lapok a „Magasságok királynője” néven   emlegették. 1931-ben 6000 méterről való ugrás volt a világrekordja, a következő évben 6929 méter volt a világrekordja, amit az Aero Club of Washington hitelesített. 1932-ben, első európai nőként, pilótaengedélyt kapott az Egyesült Államokban. Ugyanabban az évben Miles Hawk típusú gépével rekordot állított fel, 6 óra 10 perc alatt tette meg a Róma és Tripolisz közötti távolságot.

Az első európai professzornő: Laura Bassi olasz tudós (1711–1779)

április 19, 2017 - 23:22

Az első nő, aki európai tudományegyetemen professzori kinevezést kapott. Bolognában született, apja jómódú ügyvéd volt, aki széleskörű nevelést biztosított neki. Laurát különösen a természettudományok érdekelték, alapos tudásra tett szert. Tanárai javaslatára megpályázott és elnyert egy állást az egyetem anatómia tanszékén. Két évvel később a filozófia tanszék oktatója lett. Férjhez ment egy egyetemi kollégájához, nyolc gyereket szült. Az egyetem különleges engedélyével otthon taníthatta a hallgatókat, ennek megkönnyítésére házában saját laboratóriumot állított fel.