Méhely Mária énekesnő (1880-1957)

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

Méhely Mária énekesnő (1880-1957)

február 17, 2019 - 22:46
Egy megemlékezésben "a nagy alt-triász" tagjaként említik, Basilides Mária és Durigo Ilona mellett. 

1880. december 3-án született Budapesten. Apja Méhely Pál vasúti tisztviselő, anyja Czapf Júlia, aki tehetségesen zongorázott, de a műkedvelő zenélésen túl nem voltak előadói ambíciói. "Mici" tanítónői oklevelet szerzett, de művészi hajlamokkal bírt, így énekelni, zongorázni és festeni tanult. Összejöveteleken sikert aratott slágereinek előadásával. 

Első énekmestere Domenego-Plaska Stefánia volt; rögtön felismerte tanítványa rendkívüli hangadottságait, zenei ösztönét. Első sikereit Győrben aratta, a kritika nagyra tartotta. Férjhez ment dr. Veress Endre történészhez (akivel 1905-ben Kolozsvárra költözött), ám, dacolva a kor szokásaival, egyben szülei és férje rosszallásával, feleségként is törekedett a művészi érvényesülésre. Apja terjedelmes önéletrajzában, gépészmérnök fiával, Kálmánnal ellentétben keveset ír lánya tehetségéről. Anyja is hagyományos szellemben gondolkodott ("ellensége vagyok a nőemancipációnak" - írta egy levelében), de a festészeti tevékenységet még inkább tartotta volna úrinőhöz illőnek. "Mici" a bútorfestéseivel nagy társasági sikert aratott, és ez legalább kapcsolódott a háziasszonyi szerephez. Várandósságai alatt a rokonság még inkább ellenőrzése alá igyekezett vonni, féltették pl. a magas hangoktól. Miután egyik gyermeke egyévesen meghalt, a szülők némileg elnézőbbé váltak gyászoló lányuk iránt. 

A fiatal nő Rómában (ahová tanulmányútra kísérte férjét) Sparapani énekmesternél tanult, aki el volt ragadtatva kontraalt hangjától. Arisztokraták, nagykövetek előtt lépett fel, majdnem meghívták a római Operaházba énekelni, ám közbeszólt az első világháború. 

Művészetének első korszakát a bukaresti osztrák—magyar követségen történt közreműködése zárta le. Erről így ír a Romániai Magyar Újság 1914. május 21-én: 

Az a gyönyörű kontraalt hang, amellyel Veressné Méhely Mária rendelkezik, amely tüneményes szépséggel színez lágy tónust és fejez ki markáns intonációt, annyira meglepte a közönséget, hogy alig tudott felszabadulni a bűvölet hatása alól.

Később próbálkozott az Állami Operaházban, ott azonban a három nagy ,,B" (, Bársony, Budanovits) mellett őrá nem volt szükség. Alkalmanként lépett csak fel, a belvárosi Színházban, illetve 1920-ban két dalestet adott a Budai Vigadóban. A rádióban is énekelt. Műsora nagy opera- és oratóriumszerepektől a modern dalokig terjedt. Elsők között énekelte például Kodály "Megkésett melódiák" ciklusát. Énekórákat is adott. 

Korán abbahagyta az éneklést. Két fia, Sándor és Endre a zenei pályát választotta. 

1957. november 5-én halt meg. Nem maradt fent utána hangfelvétel. 

Szécsi Noémi és Géra Eleonóra A budapesti úrinő magánélete c. könyvében elsősorban a családi életéről és szerepkonfliktusairól olvashatunk. 

 

Felhasznált irodalom: 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Péchy Blanka színész, író, nyelvművelő (1894–1988)  

szeptember 21, 2017 - 19:26
Péchy Blanka 1957-ben (Fotó: Kotnyek Antal)

Pécsett született, a budapesti Színművészeti Akadémián tanult színészmesterséget, 1914-ben végzett. A Magyar Színházhoz szerződött, 1927-től a Belvárosi Színház tagja volt. A következő évben Max Reinhardt hívta meg bécsi színházába játszani, több évet töltött ott. A háború után a Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1948-tól Bécsben volt kulturális attasé és a Collegium Hungaricum vezetője. Élete fontos céljának tartotta a magyar nyelv ápolását. Tanított a Zeneművészeti Főiskolán, előadásokat tartott, a nyelvművelésről és Beszélni nehéz címmel állandó sorozata volt a rádióban.

Pongor Ildikó balettművész (sz. 1953) 

június 15, 2019 - 00:18

Az Állami Balett Intézet tanulója volt Budapesten, 1971-ben végzett, utána egy évet töltött el a a leningrádi Vaganova Akadémián. Hazatérése után az Operaház szerződtette, 1974-ben már magántáncosi kinevezést kapott. Remek technikájára és ihletett előadásmódjára nemcsak itthon, de külföldön is hamar felfigyeltek. Vendégszerepelt többek között a bécsi Staatsoperben, Stockholmban, Japánban, Mexikóban, Kanadában, Tajvanon. 1969-ben az Operaház örökös tagja lett.

Margarete Matzenauer operaénekes (1881–1963)

június 01, 2016 - 12:10

Osztrák-magyar művészcsaládba született, apja karmester, anyja operaénekes. Gyermekkorában tanult énekelni, táncolni, és 1901-ben Weber Oberon-jában lépett fel Puck szerepében. Már karrierje kezdetén komoly feladatokat kapott: Azucena, Carmen, Mignon, Waltraute szerepében nyerte el a közönség tetszését. Európai sikerei után az Egyesült Államokba szerződött, 1911-ben Amneris szerepében debütált a Metropolitanban, amelynek húsz évig tagja maradt.