Anna Whitlock svéd pedagógus, újságíró, feminista 1852 – 1930 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Anna Whitlock svéd pedagógus, újságíró, feminista 1852 – 1930 

április 01, 2018 - 14:45

A Landsföreningen för kvinnans politiska rösträtt (LKPR) szüfrazsett egyesület egyik alapítója és elnöke a feminista eszmékkel már gyerekkorában megismerkedett, anyja Sophie Forsgrén nőjogi aktivista révén. 1875-ben a stockholmi Högre lärarinneseminariet tanárképző elvégzése után külföldön tanult, és az Aftonbladet  tudósítója volt. 1878-ban iskolát alapított, ami  Whitlockska samskolan  néven világhírű lett. A Frisinnade kvinnor liberális egyesület elnökségi tagja volt. 1918-ban megkapta a svéd állampolgároknak adható legmagasabb kitüntetést, az Illis Quorum-ot.   

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Martha Coffin Wright amerikai feminista (1806–1875) 

december 20, 2016 - 23:51

Bostoni sokgyerekes kvéker család lánya. Fiatalon ment férjhez, 19 évesen már megözvegyült, hogy eltartsa magát és kislányát, egy kvéker lányiskolában tanított. 1824-ben ismét férjhez ment, ebből a házasságból 6 gyereke született. Nővérével, -tal együtt alapítója volt 1833-ban Philadelphiában az American Anti-Slavery Society-nek. Később általa kapcsolódott be a nőjogi mozgalomba.

Az első német feminista újság alapítója: Mathilde Franziska Anneke

március 31, 2017 - 22:43

Fiatalon kezdett publikálni. 1848-ban megalapította az első német feminista újságot, a  Frauen-Zeitung-ot. Második férjével részt vettek a forradalomban, annak bukása után 1849-ben az Egyesült Államokba emigráltak.  Milwaukee-ban telepedtek le, Mathilde cikkeket írt, megismerkedett a helyi feministákkal, 1852-ben ott folytatta a Frauen-Zeitung publikálását. Szoros munkakapcsolatban volt

Irma von Troll-Borostyani osztrák író, újságíró, feminista (1847–1912)

március 18, 2017 - 23:28

Salzburgban született, a város krónikája szerint ő volt az első szüfrazsett. Bécsben zenét tanult, és ott jelentek meg első írásai Leo Bergen néven. Budapesten vállalt zenetanári állást, ott ismerkedett meg későbbi férjével, Borostyáni Nándor újságíróval. Családi tragédia miatt Irma visszament Salzburgba, Nándor Párizsban élt, a házasság csak levelezésükben létezett. A következő években írásaiban az emancipációval, a nőkérdés problémáival foglalkozott. 1878-ban jelent meg Die Mission unseres Jahrhunderts. Eine Studie über die Frauenfrage (Századunk missziója.