Botár Edit báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (1930–2014)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Botár Edit báb- és díszlettervező, textilművész, grafikus, festő (1930–2014)

január 07, 2018 - 20:06

„Hosszú lenne felsorolni életem fontosabb állomásait, így csak pár fontosabb dologra szorítkozom. A Kolozsvári Ion Andreescu Intézet textilszakának elvégzése után (1956) harminc évet dolgoztam a Kolozsvári Bábszínházban mint díszlet- és bábtervező. Sok kitüntetést és elismerést kaptam. Ez csodálatos műfaj volt, ahol alkotó fantáziámat hagyhattam szárnyalni. Fából vaskarikát is csinálhattam. Így az absztrakt művészet sok ágát is kipróbálhattam, mégis megmaradtam nagy szerelmemnél, az akvarellnél, amit nem értékeltek úgy, mint az olajat. Így magányos farkasként mégis kitartottam e műfaj mellett. A grafikai kiállításokon túl színesnek tartották munkáimat, a festészetin meg grafikának minősítették az akvarellt. Egyik skatulyába se fértem bele, így kénytelen voltam egyéni kiállításokon felmérni: hogyan tovább? Hatvannégy kiállításom volt itthon és külföldön, és huszonöt országba jutottak el munkáim. Közben textilfestéssel és könyvillusztrációkkal foglalkoztam. Most sikerült megjelentetnem a Kolozsvár albumot (saját költségen) ami 101 akvarellt és 101 tusrajzot tartalmaz négynyelvű szöveg kíséretében. Ez negyvenöt év munkájának csak egy kis töredéke. A könyv megjelenésével egy időben kiállítottam a Kolozsvár képeit is a budapesti Vármegye Galériában. A Keszthelyi Múzeumban most nyílt meg egy nagy kiállításom. Nem volt könnyű életem, de a sok nehézségen optimizmusom és alkotókedvem átsegített.”

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Nyakas Miklósné Varga Etelka szövő 1914 - 1984

december 19, 2018 - 18:30

Debrecenben született, a Nyíregyházi Tanítóképző hallgatójaként ismerkedett meg a népművészettel, azon belül is a szövés keltette fel érdeklődését. Iskolai elfoglaltsága mellett járta a falvakat, mintákat gyűjtött. 1951-től feladta tanítói munkáját, a Háziipari szövetkezet szövő részlegének művészeti vezetője lett. Gyűjtőmunkáját kiterjesztette, Hajdú-Bihar megye hagyományos szőttes mintát feldolgozta és újrateremtette. Saját szőttesein hagyományos motívumokat használva készített modern darabokat. 1960-ban a Népi iparművész címet. 1965-ben a Népművészet mestere elismerést kapta meg.

Katona Clementin író, újságíró, műfordító, zenekritikus, feminista (1856–1932)  

november 15, 2018 - 01:12

Anyja a naplóíró Kölcsey Antónia, apja a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka volt, széleskörű nevelést kapott, irodalmat, nyelveket, zenét tanult. 1879-ben egyik tanárával, a zeneszerző, zongoraművész Ábrányi Kornéllal kötött házasságot. Vera, Costance, Katona Klementin írói nevek alatt kezdetben zenekritikákat írt, majd tárcái, elbeszélései jelentek meg, angolból és németből fordított regényeket. A Magyarország belső munkatársa volt, emellett számos lap, így a Fővárosi Lapok, Magyar Hírlap, Pesti Napló, Hazánk, Nemzeti Újság, Magyar Lányok is gyakran közölte írásait.