Osvát Zsuzsa író, dramaturg (1903–1980)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Osvát Zsuzsa író, dramaturg (1903–1980)

október 15, 2017 - 00:53

Back Zsuzsanna Budapesten született, belvárosi ügyvéd lánya, jóeszű, olvasott, érdekelte a feminizmus, a pszichoanalízis, a modern irodalom. Érettségi után egy Andrássy úti könyvüzletben dolgozott, ott ismerkedett meg és házasodott össze a nála több, mint húsz évvel idősebb, de vonzó, éleseszű  Osvát Kálmánnal. Néhány évet Nagyváradon töltöttek, majd végleg Budapesten telepedtek le. Osvát Zsuzsa néven 1942-ben jelent meg első regénye, a Florence Nightingale. Budapest megszállása után egy csillagos házba hurcolták a családot, ahonnan sikerült megszökniük és egy védett házban élték meg a háború végét. 1945 után Zsuzsa élete felpezsdült, az Asszonyok, majd 1950-től a Pestmegyei Népújság szerkesztője volt, rádiójátékokat, ifjúsági regényeket írt. 

Néhány munkája: 

  • Atyus;
  • A nő helyzete a társadalomban;
  • Kossuth Lajos bankója;
  • Zetkin Klára;
  • Felelet a császárnak;
  • A betegápolás regénye a magyar szabadságharcban;
  • A ​Vöröskereszt angyala.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elvi Sinervo finn író, költő, fordító (1912–1986)

május 02, 2019 - 21:11

Helsinki egyik munkáskerületében született, gyerekkorától kezdve lelkes könyvtárhasználó volt. 1935-ben diplomázott a helsinki egyetem bölcsészkarán. 1930-tól a szociáldemokrata párt ifjúsági tagozatának a tagja volt, később a kommunista párt támogatója lett. Ugyanebben az időben jelentek meg első versei és elbeszélései, 1934-től a Kirjallisuuslehti című irodalmi lap állandó szerzője lett. 1936-ban egyik alapítója volt a baloldali kötődésű Kiila irodalmi társaságnak. Első kötete a munkáskörnyezetben játszódó Runo Söörnäisistä című novellagyűjtemény volt.

Ottilie Assing német feminista, szabadgondolkodó, abolicionista (1819–1884) 

február 10, 2020 - 14:31

Hamburgban született, apja orvos, anyja, Rosa Maria Warnhagen ismert költő, házuk a liberális értelmiség egyik találkozóhelye volt. Szülei halála után egy időre nővérével, Ludmillával együtt nagybátyjánál élt.

1843-ban, egy vita után Drezdába, majd Hamburgba költözött, ahol Jean Baptist Baison színtársulatát támogatta, fel is lépett néhány darabban. 1851-ben Jean Baptiste Baison. Ein Lebensbild címmel könyvet is írt a színészről.

Molnár Gáborné Kővágó Maris pingálóasszony, hímző, mintaíró (1921–1985)

június 08, 2019 - 00:36

Negyvenszálláson született, gyerekkorában tanult meg kézimunkázni. A hímzés és pingálás, mintatervezés szakmai fogásainak elsajátításában Király Ilus volt a mestere. 1952-ben a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet egyik alapítója volt, két évre rá már ő volt a művészeti vezető. Alaposan ismerte a hagyományos mintákat, amelyeket hibátlan stílusérzékkel alkalmazott és alakított modern darabokra. Pingálóasszonyként bejárta a világot, művészetét mindenütt megismerték, megszerették.