Osvát Zsuzsa író, dramaturg (1903–1980)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Osvát Zsuzsa író, dramaturg (1903–1980)

október 15, 2017 - 00:53

Back Zsuzsanna Budapesten született, belvárosi ügyvéd lánya, jóeszű, olvasott, érdekelte a feminizmus, a pszichoanalízis, a modern irodalom. Érettségi után egy Andrássy úti könyvüzletben dolgozott, ott ismerkedett meg és házasodott össze a nála több, mint húsz évvel idősebb, de vonzó, éleseszű  Osvát Kálmánnal. Néhány évet Nagyváradon töltöttek, majd végleg Budapesten telepedtek le. Osvát Zsuzsa néven 1942-ben jelent meg első regénye, a Florence Nightingale. Budapest megszállása után egy csillagos házba hurcolták a családot, ahonnan sikerült megszökniük és egy védett házban élték meg a háború végét. 1945 után Zsuzsa élete felpezsdült, az Asszonyok, majd 1950-től a Pestmegyei Népújság szerkesztője volt, rádiójátékokat, ifjúsági regényeket írt. 

Néhány munkája: 

  • Atyus;
  • A nő helyzete a társadalomban;
  • Kossuth Lajos bankója;
  • Zetkin Klára;
  • Felelet a császárnak;
  • A betegápolás regénye a magyar szabadságharcban;
  • A ​Vöröskereszt angyala.

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Elvi Sinervo finn író, költő, fordító (1912–1986)

május 02, 2019 - 21:11

Helsinki egyik munkáskerületében született, gyerekkorától kezdve lelkes könyvtárhasználó volt. 1935-ben diplomázott a helsinki egyetem bölcsészkarán. 1930-tól a szociáldemokrata párt ifjúsági tagozatának a tagja volt, később a kommunista párt támogatója lett. Ugyanebben az időben jelentek meg első versei és elbeszélései, 1934-től a Kirjallisuuslehti című irodalmi lap állandó szerzője lett. 1936-ban egyik alapítója volt a baloldali kötődésű Kiila irodalmi társaságnak. Első kötete a munkáskörnyezetben játszódó Runo Söörnäisistä című novellagyűjtemény volt.

Kolonits Ilona filmrendező (1922–2002)

március 15, 2018 - 22:20

Az első magyar női filmrendezők egyike fiatalkorában az Elzett gyárban dolgozott lakatosként, József Attila ismeretségi körébe tartozott. A háború alatt részt vett a budapesti gettó gyermekeinek mentésében. A háború után a Színművészeti Főiskola növendéke, 1949-1954 között a moszkvai Állami Filmintézetben aspiráns. A filmtudományok kandidátusa, Garai Erzsébettel és Bíró Yvettel együtt az első három magyar filmművészet terén doktorált kandidátus nő egyike. A Mafilm, majd a Movi Dokumentumfilm stúdióban dolgozott, számtalan dokumentumfilmet és riportot rendezett.

Ferenczy Noémi festő, gobelinművész (1890–1957)

június 15, 2019 - 00:56

Művészcsaládból származott, szülei, testvérei valamennyien ismert alkotók. Apjánál kezdett rajzolni, majd szövést a párizsi Manufacture des Gobelins-ben tanult. Hazatérése után Nagybányán élt, ott készítette első önálló falikárpitjait, melyeket a budapesti Ernst múzeumban állított ki. A tervezéstől a kivitelezésig mindent ő csinált, a fonalfestéstől a szövésig. 1945-től haláláig a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1948-ban Kossuth díjat, 1952-ben Érdemes művész kitüntetést kapott. Alkotásai magyar és külföldi múzeumokban egyaránt megtalálhatók.