Tudósítás az elmegyógyintézetből és 72 nap alatt a Föld körül: Nellie Bly amerikai újságíró (1867–1922)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Tudósítás az elmegyógyintézetből és 72 nap alatt a Föld körül: Nellie Bly amerikai újságíró (1867–1922)

április 09, 2017 - 22:58
Az első női újságíró sztár, a nők és a kiszolgáltatottak elszánt bajnoka. 

1885-ben egy Elizabeth Cochran nevű 21 éves ifjú hölgy szemrehányó levelet írt a Pittsburgh Dispatch szerkesztőjének, George Maddennek, hogy a lap nem támogatja a női választójogi mozgalmat és a nők jogát az önálló munkavállalásra. A kiadóra akkora benyomást tett a levél, hogy rögtön szerződtette lapjához íróját, aki a Nellie Bly írói nevet választotta.

Munkája során a csipkés-habos „női” témák helyett szociális problémákkal, korrupcióval foglalkozott. Rövidesen New Yorkba ment, ahol meggyőzte Joseph Pulitzert, hogy szerződtesse lapjához, a New York World-höz.

Nellie szenzációs munkát végzett. Betegséget színlelve heteket töltött egy elmegyógyintézetben, és keserves tapasztalatai régóta szükséges reformokat indítottak el. Más alkalommal lopott, majd leleplező riportot írt arról a megalázó módról, ahogyan a női őrizetesekkel bánnak.

A legnagyobb szenzációt világkörüli útja szolgáltatta, amelyben megpróbálta Verne regényhősének, Phileas Fogg-nak 80 napos rekordját megdönteni. A korabeli sajtó állandó figyelme közepette Nellie 72 nap, 6 óra és 11 perc alatt tette meg az utat. Nellie Bly az első világháborúban sem tagadta meg önmagát – haditudósító lett, elsőként a nők között. 

Életéről 72 nap alatt a Föld körül címmel dokumentumfilm is készült. 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Calamity Jane, az amerikai vadnyugat színes egyénisége (1852–1903)

május 01, 2017 - 14:09

Eredeti neve Marthy Jane Cannary, a Calamity (csapás, vész) név valószínűleg szertelen életmódja miatt ragadt rá. Férfiruhában járt, kiválóan lovagolt, remekül lőtt. Kalandos élete során veszélyes feladatokat vállalt a vasútépitésénél, harcolt az indiánokkal, az 1878-as himlőjárvány idején betegeket ápolt, Custer tábornok csapatánál volt nyomkereső és vezető, kocsis volt a “pony express”-nél, fogadót és kocsmát nyitott aranyásóknak, fellépett Buffalo Bill vadnyugati cirkuszában. Ivott, káromkodott, remekül érezte magát és már életében megteremtette saját legendáját. 

Aki első svájci nőként szerzett orvosi diplomát a genfi egyetemen: Marguerite Champendal

június 05, 2016 - 00:00

Lelkészcsaládba született 1870-ben, először tanárképzőt végzett, mert családja nem engedte, hogy orvosnak tanuljon. Később eltökéltségét látva, apja hozzájárulásával orvostanhallgató lett és 1900-ban Genfben lediplomázott. Ugyanabban az évben magánpraxist nyitott. 1905-ben  L'école Le Bon Secours néven ápolónőképzőt alapított. 1913-tól a genfi egyetem magántanára volt, de a Société médicale de Genève (Svájci orvoskamara) csak 1921-ben vette fel tagjai közé. A nőmozgalomba 1902-ben kapcsolódott be, amikor a  l'Union des femmes de Genève tagja lett. 1928-ban halt meg.

Constance Gore-Booth Markiewicz ír politikus, feminista (1867-1927)

december 21, 2015 - 18:24
Constance Gore-Booth Markiewicz

A XX. század elejének egyik legjelentősebb politikusa, a húsvéti felkelés egyik vezetője, az első nő, akit beválasztottak a brit parlamentbe (1918). 1893-ban Londonban tanult, akkor csatlakozott a National Union of Women's Suffrage Societies-hez (NUWSS), 1896-ban egyik alapítója volt a Sligo Women's Suffrage Association-nek, tagja volt a forradalmi Daughters of Ireland szervezetnek, 1908-tól a Sinn Fein párt tagja. Az 1916-os Easter Rising leverése után bebörtönözték, halálra ítélték, ő volt az egyetlen vezető, akit (nő volta miatt) nem végeztek ki.