Tudósítás az elmegyógyintézetből és 72 nap alatt a Föld körül: Nellie Bly amerikai újságíró (1867–1922)

Olvasási idő
1 minute
Eddig olvastam

Tudósítás az elmegyógyintézetből és 72 nap alatt a Föld körül: Nellie Bly amerikai újságíró (1867–1922)

április 09, 2017 - 22:58
Az első női újságíró sztár, a nők és a kiszolgáltatottak elszánt bajnoka. 

1885-ben egy Elizabeth Cochran nevű 21 éves ifjú hölgy szemrehányó levelet írt a Pittsburgh Dispatch szerkesztőjének, George Maddennek, hogy a lap nem támogatja a női választójogi mozgalmat és a nők jogát az önálló munkavállalásra. A kiadóra akkora benyomást tett a levél, hogy rögtön szerződtette lapjához íróját, aki a Nellie Bly írói nevet választotta.

Munkája során a csipkés-habos „női” témák helyett szociális problémákkal, korrupcióval foglalkozott. Rövidesen New Yorkba ment, ahol meggyőzte Joseph Pulitzert, hogy szerződtesse lapjához, a New York World-höz.

Nellie szenzációs munkát végzett. Betegséget színlelve heteket töltött egy elmegyógyintézetben, és keserves tapasztalatai régóta szükséges reformokat indítottak el. Más alkalommal lopott, majd leleplező riportot írt arról a megalázó módról, ahogyan a női őrizetesekkel bánnak.

A legnagyobb szenzációt világkörüli útja szolgáltatta, amelyben megpróbálta Verne regényhősének, Phileas Fogg-nak 80 napos rekordját megdönteni. A korabeli sajtó állandó figyelme közepette Nellie 72 nap, 6 óra és 11 perc alatt tette meg az utat. Nellie Bly az első világháborúban sem tagadta meg önmagát – haditudósító lett, elsőként a nők között. 

Életéről 72 nap alatt a Föld körül címmel dokumentumfilm is készült. 

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marie Heim-Vögtlin, az első svájci orvosnő (1845–1916)

május 30, 2015 - 22:24

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett.

Anna Bayerová, a második cseh orvosnő (1853–1924)

május 30, 2015 - 22:32

Melnikben született, az akkori osztrák-magyar monarchiában nők nem járhattak egyetemre, ezért Svájcba ment és Zürichben, majd Bernben volt egyetemi hallgató. 1881-ben végzett, de mivel hazájában nem ismerték el diplomáját, Bosznia-Hercegovinában kezdett praktizálni. 1883-tól svájci kórházakban dolgozott, tüdőgyógyászatra szakosodott. 1907-ben egy genfi szanatóriumot bérelt, ez, mivel az üzleti részhez nem értett, nem volt nyereséges. 1909-től néhány évet Angliában töltött.

Dorothea Leporin (Erxleben), az első német orvosnő (1715–1762)

május 30, 2015 - 22:37

A korszellemmel szembemenő orvos apja támogatta lánya természettudományos érdeklődését, és átadta neki a gyógyítási ismereteket. A lánynak már fiatalon híre ment, mert hatékonyabb volt, mint a többnyire csak természetfilozófiai képzettséggel és vajmi kevés gyakorlati tudással rendelkező, egyetemet végzett doktorok. Hallott Anna Maria van Schurmanról, akinek példája inspirálón hatott rá.