Az első nő, akit a perui szenátusba beválasztottak. Tevékeny nőjogi aktivista, komoly része volt abban, hogy 1955-ben Peruban a nők végre kiharcolták választójogukat. 1956-ban megkapta a Woman of the Americas címet. Tevékenységét hazájában az Order of the Sun kitüntetéssel ismerték el.
Torontoban a Trinity College egyetlen női hallgatója volt, 1889-ben diplomázott. A Cosmopolitan című lap munkatársaként beutazta egész Kanadát. Családjával Vancouverben telepedtek le, 1917-ben az első nő volt, aki Brit Kolumbiában (Kanadában harmadikként) bírói kinevezést kapott, 23 évig töltötte be ezt a posztot. A fiatalkorúak bírósága az ő kezdeményezésére jött létre.
Ápolónőnek tanult, az Edinburgh-i Royal Infirmary-ban dolgozott, melynek 1901-ben a vezetője lett. Több bizottságban és tanácsadó szervezetben vállalt szerepet, szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozott. 1920-ban békebírónak választották, nő előtte nem töltött be ilyen posztot Skóciában. Kiállt a nők emancipációjáért, aktiv szerepet vállalt a nőmozgalomban. Fontosnak tarotta a nők továbbtanulását, munkavállalását. Filozófia tanulmányokat, életrajzokat írt, fordított.
Néhány munkája:
Az első nő, aki a Reichstagban felszólalt. Iparoscsaládból származott, 14 éves korában abba kellett hagynia az iskolát. Volt cseléd, gyári munkás, elmegyógyintézeti ápoló, megtanult varrni. 1908-ban az első nők között volt, akik beléptek a szociáldemokrata pártba. Gyorsan kiderült, hogy jó szónok, frappáns vitázó, megválasztották a párt felső-rajnai tartományi titkárává. 1917-ben beválasztották a párt végrehajtó bizottságába, ugyanazon évben a Die Gleichheit című lap szerkesztője lett.
