Florence Sutro amerikai zenész, jogász, feminista (1865–1906)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Florence Sutro amerikai zenész, jogász, feminista (1865–1906)

április 09, 2017 - 22:44
Az első nő az Egyesült Államokban, aki zenei doktorátust szerzett.

Az első nő az Egyesült Államokban, aki zenei doktorátust szerzett. Zenei tehetsége gyerekkorában jelentkezett, 13 éves korában egy Liszt darab eljátszásával nyert versenyt. A Grand Conservatory of New York hallgatójaként diplomázott. Házasságot kötött Theodore Sutro ügyvéddel, akinek a bíztatására beiratkozott az egyetem jogi karára, 1891-ben diplomázott, de az ügyvédi kamarába nem vették fel. Férjével együtt támogatták a női választójogi mozgalmat, 1895-ben Women in Music and Law címmel írt  könyvet. Alapító tagja és első elnöke a Woman’s Department of the Music Teacher’s National Association-nak, alapítója és elnöke a National Federation of Music Clubs-nak. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Antonie Strassmann német pilóta, színész, üzletasszony (1901–1952)

április 14, 2017 - 00:40

Berlinben született, jómódú értelmiségi családba. Mindenfajta sport érdekelte, tornázott, úszott, hegyet mászott, boxolt, síelt. 16 évesen lett színésznő, 1920-ban Schiller és Goethe darabjaiban szerepelt nagy sikerrel. Igazán ismertté az 1929-ben készült Die Ehe című film tette. A repüléssel egyik bátyja ismertette meg, 1928-ban szerezte meg pilótaengedélyét. 1931-ben az Egyesült Államokba emigrált, New Yorkban élt. A következő évben saját gépével Európába repült, útjáról írt cikkei több lapban megjelentek.

Marika Stiernstedt svéd író (1875–1954)

április 12, 2017 - 00:47

19 évesen publikálta első munkáját, a Sven Vingedal-t. Regényeiben, elbeszéléseiben mindig a nő áll a középpontban, az otthonán kívül is érvényesülni akaró, a férfiakkal egyenlő értékű nő. Kiállt a nők szexuális emancipációjáért, a kettős mérce megszüntetéséért, erről szól az Alma Wittfogels rykte és a Landshöfdingens dotter című regénye. A Fröken Liwinegy leányanya megpróbáltatásait mutatja be. Az 1940-es években írt műveiben - Indiansommer, Banketten, Attentat i Paris - határozottan kiállt a fasizmus ellen. Utóbbi magyarul is megjelent, Merénylet Párizsban címmel.