A Ragyogj! c. filmet ihlető művészt is tanította: Bálint Alice (Alice Carrard) magyar/ausztrál zongoraművész

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A Ragyogj! c. filmet ihlető művészt is tanította: Bálint Alice (Alice Carrard) magyar/ausztrál zongoraművész

április 09, 2017 - 21:56

Budapesten született 1897-ben, zongaratanár anyjától tanult meg játszani. 9 éves korában felvették a Zeneakadémiára, Thomán István, Bartók Béla, Weiner Leó voltak a mesterei. Kezdetben Budapesten, Bécsben majd világszerte adott koncerteket. 1937-ben, egy malájföldi turnén ismerkedett meg és kötött házasságot Louis Carrardal. 1941-ben Ausztráliában telepedett le, az Australian Broadcasting Commission szervezte koncertjeit.  Tanított is, világhírű zenészek nőttek fel a keze alatt - például David Helfgott, akinek az életéről készült a Ragyogj! c. film. 1976-ban a királynő a Member of the of the British Empire rangot  adományozta neki. 95. születésnapját 1992-ben a Western Australian Conservatoriumban adott koncerttel ünnepelte. 1998-ban megkapta a Living Treasure of the State of Western Australia (Nyugat-Ausztrália élő kincse) címet. 2000-ben halt meg. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált. 

Több mint százezer vers írója: L. Onerva finn költő, író, feminista

április 02, 2017 - 23:10

Hilja Onerva Lehtinen élete során (1882–1972) hihetetlen mennyiségű, több, mint 100 000 verset írt, regényeket, elbeszéléseket, esszéket, kritikákat publikált, franciából fordított. Legfontosabb, leggyakoribb témája a nők személyes szabadsága, magán- és közéletük önállósága. Magyarul a Finn költők angológiájában olvashatjuk tőle.

Néhány verseskötete: Särjetyt jumalat (Megsebzett istenek), Kaukainen kevät (Távoli tavasz), Sielujen sota (Lelkek harca), Liekki (Láng), Kuilu ja tähdet (Űr a csillagok között). 

Bohuniczky Szefi író (1894–1969)

április 12, 2017 - 01:37

Nagypécselyen született, iskoláit Veszprémben végezte. Első írásai a Nyugatban jelentek meg 1926-ban. A kritikusok és kortárs írók - Schöpflin Aladár, Osvát Ernő, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Illés Endre – elismerően nyilatkoztak róla, a Nyugat befogadta. Novellái és regényei az olvasók között is népszerűek voltak. 1938-ban és 1942-ben Baumgarten-díjjal tüntették ki.  

Néhány munkája: