A melltartó feltalálója: Mary Phelps Jacob (Caresse Crosby)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

A melltartó feltalálója: Mary Phelps Jacob (Caresse Crosby)

április 09, 2017 - 14:58

A XX. század színes egyénisége New Yorkban született a felső tízezer közé 1892-ben. A nagy társadalmi életet élő lány 1910-ben készített a fűző helyett egy melltartót magának, 1913-ban nyújtotta be az ötletet szabadalmaztatásra, amit a következő évben megkapott és megalapította a Fashion Form Brassière Company-t. Közben férjhez ment, férje rossz néven vette, hogy az így keresett pénz a felesége külön jövedelme, és addig szekírozta, amíg Caress el nem adta a céget. A házasság válással végződött. Caress második férjével, Harry Crosbyval 1921-ben Párizsba költözött, ahol Black Sun Press néven könyvkiadót alapítottak, ami igen sikeresnek bizonyult. 1925-ben Crosses of Gold címmel első saját könyvét is kiadta. 1929-ben a férje szeretőjével együtt öngyilkosságot követett el, Caress ezután visszatér az Államokba.  Alapítója volt a Women Against War elnevezésű szervezetnek. Az ötvenes években megvette és művészteleppé alakította a Rómához közeli Castello di Rocca Sinibalda kastélyt. 1953-ban Passionate Years címmel publikálta önéletrajzát, amelyben a század szinte valamennyi jelentős művésze szerepel.

 

 

Harriet Hosmer amerikai szobrász (1830–1908) 

október 09, 2017 - 21:44

Művészi képességei korán jelentkeztek. Komoly, haladó szellemű nevelésben részesült. 1850-ben az első nő volt, aki engedélyt kapott a Missouri Medical College anatómiai előadásainak látogatására. Néhány évvel később Európába utazott, Rómában és Londonban élt és alkotott, szobrait a kritikusok és a nagyközönség egyaránt ünnepelte. 

Néhány műve: Beatrice Cenci; The Sleeping Faun (Az alvó faun); Zenobia in Chains (A leláncolt Zenóbia); Queen of Palmyra (Palmyra királynője); Puck; Isabella of Castille.  

Rotschild Klára divattervező (1903–1976)

február 18, 2019 - 02:02
MTI Fotó: Kácsor László

Apja, Rotschild Ábrahám női divatszalonjában tanult, 1934-ben önálló szalont nyitott a Belvárosban, a Deák tér 3. alatt. Választékos, hibátlan ízlésű kreációi itthon és külföldön is híresek voltak. A következő évtized a tragédiáé volt, Klára szülei Auschwitzban, férje munkaszolgálatosként halt meg. A háború után a családi üzleteket államosították, egy ideig újságárusként dolgozott.

Bédy-Schwimmer Rózsa (1877–1948) újságíró, feminista

június 24, 2014 - 19:02

1904-ben megalakította a polgári radikális jellegű Feministák Egyesületét, amely a nők minden területen megvalósulandó egyenjogúságáért dolgozott, komoly nemzetközi kapcsolatokat is ápolva. A nők választójogáért küzdő nemzetközi egyesülethez, az International Women’s Suffrage Alliance-hez kapcsolódott, és e minőségében nyomást gyakorolt a parlamentre a választójogi reformról szóló törvénytervezet elfogadtatásában.

Maggie Kuhn amerikai emberi jogi aktivista, a nyugdíjasok érdekeinek képviselője (1905–1995)

augusztus 01, 2016 - 13:06
Maggie Kuhn

Buffalóban született. A 30-as, 40-es években a YWCA-nál (Fiatal Nők Keresztény Szervezete) dolgozott, a fiatal nőket szervezkedni tanította. Felháborodást váltott ki, mert szexualitás és fogamzásgátlás témában is indított kurzusokat. Felhívta tanítványai figyelmét a manipulatív reklámokra és a tudatos fogyasztás fontosságára is.

Az első haditudósító nő: Margaret Bourke-White

június 13, 2017 - 23:48

Szakmájának egyik legismertebb képviselője, a Life magazin első női fényképésze, 1936-ban az első szám címlapja az ő fotójával jelent meg. Az első külföldi, aki engedélyt kapott szovjet gyárakban fotózni, az első női haditudósító, az első nő, aki harci zónában dolgozhatott. Fotózott szerte Amerikában, Indiában, a Szovjetúnióban, Dél-Afrikában, ott volt a buchenwaldi koncentrációs tábor felszabadításánál. Képeit őrzi  többek között a New Mexico Museum of Art, a Museum of Modern Art és a Library of Congress.