Egyszerre küzdött a nők és a melegek jogaiért: Johanna Elberskirchen (1864–1943) 

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Egyszerre küzdött a nők és a melegek jogaiért: Johanna Elberskirchen (1864–1943) 

április 02, 2017 - 20:38

Bonnban született,  könyvelőként dolgozott. 1891-ben Svájcba ment, először Bernben volt medikus, majd Zürichben joghallgató. Hazatérése után Bonnban és Bécsben élt, homeopátiás rendelőt nyitott. Homoszexualitását nyíltan felvállalta, a meleg- és a radikális nőmozgalom összekapcsolója volt. Cikkeket, könyveket írt a témában, felvilágosító előadásokat, vitaesteket tartott, nemzetközi konferenciák keresett előadója volt. Többször publikált az első leszbikus folyóiratban, a Die Freundin-ban. 1933-ban a náci hatalomátvétel után tevékenységét betiltották, tíz évvel későbbi temetése is titokban történt.  

Néhány munkája:

  • Die Prostitution des Mannes.
  • Auch eine Bergpredigt – Auch eine Frauenlektüre;
  • Das Weib, die Klerikalen und die Christlichsocialen;
  • Feminismus und Wissenschaft;
  • Die Liebe des dritten Geschlechts.
  • Homosexualität, eine bisexuelle Varietät keine Entartung – keine Schuld;
  • Die Mutter als Kinderärztin. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Marie Heim-Vögtlin, az első svájci orvosnő (1845–1916)

május 30, 2015 - 22:24

Sokat küzdött, amíg elérte célját és ő lett az első svájci orvosnő. A bözeni lelkész lánya magántanuló volt, és apja – nehezen kikönyörgött – engedélyével beiratkozhatott a zürichi egyetem orvoskarára, amely Európában elsőként felvett nőket is, de ő volt az első svájci nőhallgató. A korabeli közvélemény szégyenteljesnek tartotta választását. 1872-ben kitüntetéssel letette vizsgáit, Lipcsében és Drezdában nőgyógyászatot tanult, és 1874-ben sikeresen megvédte doktori értekezését. Zürichben kezdett praktizálni – ehhez is apja hivatalos engedélye kellett.

Gárdos Mariska (1885–1973) író, újságíró, nőmozgalmi vezető

június 26, 2014 - 07:49

Gárdos Mariska 1885.május elsején született, a kereskedelmi iskola befejezése után egyik alapítója, majd vezetőségi tagja volt a Kereskedelmi Alkalmazottak és Magántisztviselők Szakegyletének. Fiatal korától kezdve foglalkozott a dolgozó nők problémáival. Alapító tagja a Nők Asztaltársaságának, az 1905-ben induló Nőmunkás című lap belső szerkesztője, valamint a havonta megjelenő A dolgozó nő című szociális női lap felelős szerkesztője volt.