Magyar nő volt az asztalitenisz első női világbajnoka

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Magyar nő volt az asztalitenisz első női világbajnoka

április 02, 2017 - 12:46
A sportág első női világbajnoka, Mednyánszky Mária 1926-ban Londonban nyerte meg az első alkalommal rendezett asztalitenisz VB-t.

A sportág első női világbajnoka, Mednyánszky Mária 1926-ban Londonban nyerte meg az első alkalommal rendezett asztalitenisz VB-t.  Budapesten született 1901-ben, 1925-től az MTK versenyzője volt. Egyedülállóan eredményes pályafutása során 22 magyar bajnoki címet szerzett (ebből egyet a férfi csapatban). 18 világbajnoki aranyérmet nyert, ebből ötöt egyéniben, egymást követő években. Hazai és nemzetközi versenyeken összesen közel száztíz győzelmet aratott. 1993-ban beválasztották a European Table Tennis Hall of Fame tagjai közé. 

Kapcsolódó tartalom

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Légrády Erzsébet, az első magyar nő, aki gyógyszerészdoktori címet szerzett (1874–1959)

december 27, 2016 - 17:05

A XX. század fordulóján leánygimnáziumok még nem léteztek, ezért a által 1869-ben alapított felső leányiskolában fejezte be tanulmányait, utána a Markó utcai fiúgimnáziumban tette le az érettségi vizsgát. Magister pharmaciae oklevelét 1905-ben szerezte meg a budapesti egyetemen, gyógyszerészdoktori képesítést 1906-ban kapott. Részt vett a hágai XI.

Dénes Vera gordonkaművész (1915–1970)

március 02, 2017 - 01:06

A budapesti Zeneakadémia hallgatója volt, 1935-ben művészi, 1937-ben tanári oklevelet szerzett. Diákévei alatt tanítványokat vállalt és első koncertjét is megtartotta, 1935-ben döntős volt a bécsi nemzetközi gordonkaversenyen. 1936-ban a Budapesti Női Kamarazenekar szólamvezetője lett, 1939-től pedig az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) zenekarának szólistája. 1944-ben megszökött a nyilasok elől és a felszabadulásig hamis papirokkal bújkált. A háború után a Székesfővárosi Zenekar (későbbi nevén Magyar Állami Hangversenyzenekar) tagja lett.

Somló Sári szobrász, író, költő (1886–1970) 

március 02, 2017 - 00:31

Aradon született színészcsaládból, 1893-ban költöztek Budapestre. Az Iparművészeti iskolába járt, ahol végzés után 1912-ben tanársegéd lett. 1908-ban a párizsi Exposition des Arts Décoratifs kiállításon Filozófia című szobra nagydíjat kapott. Portrékat, kisplasztikákat és síremlékeket  készített, többek között Vajda Jánosét és Tartsay Vilmosét. Katona József mellszobra ma a Színháztörténeti Múzeumban található. A Magyar Képzőművésznők Országos Egyesületének titkára, majd 1922-1948 között elnöke volt. Több kötet elbeszélést és verset is publikált.