Topolcsányi Laura: Aludj el szépen, magyar nő (2014)

Olvasási idő
less than
1 minute
Eddig olvastam

Topolcsányi Laura: Aludj el szépen, magyar nő (2014)

november 18, 2014 - 19:35

Harriet Hosmer: Beatrice Cenci (1865)

lehunyja sok szemét a nép…
egynemű mindig a szócső
s eszméje makacsul stabil:
aludj el szépen, magyar nő
 
lábadra lehajtja fejét
a vak komondor; szeret ő…
veled alszik a gyerek is
aludj el szépen, magyar nő
 
odakint lassacskán pitymallik
s bár hömpölyög a tüntető
veled senki se számol még
aludj el szépen, magyar nő
 
beszédet mondasz (azt lehet)
-beleásít a szervező
a jó cukrod is felszökhet
aludj el szépen, magyar nő
 
alszik a széken a babád
mert szülésre van most jó idő
máma már nem hasadsz tovább
aludj el szépen, magyar nő
 
a távolságot, mint üveg
plafont, megkapod, óriás
leszel csak hunyd le kis szemed
aludj el szépen, magyar nő
 
tűzoltó leszel s katona
de nem leszel soha egyenlő
nélküled akarnak változást
negyed százada, magyar nő
 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



Néger sisterhood a szolgaságban - Toni Morrison: A kedves

december 14, 2009 - 11:07

Toni Morrison regényeiben nagy szerepet kapnak a nők, a női közösség identitásépítő és –erősítő szerepe, az alávetettség és a rabszolgaság kérdése, az ősi afrikai kultúra és hiedelemvilág szolgaságban is tovább élő, összekovácsoló ereje. Prózájára erőteljes líraiság, szuggesztív lüktetés jellemző, dús, burjánzó szövegek, melyek a néger ősi dallamokat vagy épp annak modernebb, amerikaibb változatát, a dzsessz ritmusát pulzálják.

Földes Jolán és a (férfi)irodalomkritika - A halászó macska uccája (1936)

szeptember 21, 2009 - 21:49

Földes Jolán (1902–1963) neve méltatlanul esett ki a magyar irodalmi kánonból és úgy tűnik, ezúttal túlzások nélkül a férfikritika áldozatáról beszélhetünk: neve nem szerepel a Világirodalmi lexikonban (még a kiegészítő kötetben sem). Nyúlfarknyi méltatása az Új Irodalmi Lexikonban olvasható, de még halálának pontos dátuma is kérdőjeles.

A hülyeség kora - filmkritika kicsit másképp

november 30, 2009 - 06:25
A hülyeség kora

Láttam egy filmet, mi több: jópárszor  megnéztem. Nem saját elhatározásomból, hanem félig-meddig muszájból: ifjúsági vetítéseken voltam kísérő. Elsőre döbbenetes volt, másodjára lebilincselő, harmadjára érdekes, negyedjére olyan részletekre is fel tudtam figyelni, melyek fölött addig elsiklottam. Talán most értettem meg a gyermekeimet igazán, akik fejcsóválásom ellenére hatodszor is képesek megnézni ugyanazt a filmet. Ezt én időrablónak tartottam eleddig. Nos, nem volt teljesen igazam.