A Szegedi Feminista Csoport (1989-91) története és archivált dokumentumai

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam

A Szegedi Feminista Csoport (1989-91) története és archivált dokumentumai

augusztus 12, 2014 - 15:40
 Magyar feminizmustörténeti archiváló munkánkat a Szegedi Feminista Csoporttal folytatjuk, amely 1989-ben jött létre a JATE (József Attila Tudományegyetem), mai Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Angol Tanszékén. A csoport vezetője Bollobás Enikő volt, a Tanszék akkori oktatója (későbbi washingtoni követtanácsos, jelenleg az ELTE irodalomprofesszora, az MTA doktora), a tagok pedig oktatók és hallgatók, kis létszámban külsősök is.

A Szegedi Feminista Csoport 1990-ben

Programnyilatkozatuk - 25 év elteltével is fájdalmas aktualitásokkal - olvasható.

Tevékenységeik közt szerepelt, az öntudatnövelő munka mellett a pornográfiaellenes küzdelem. A rendszerváltás után ez különösen aktuális volt, mert az újonnan támadt "szabadság" hevében még a közterületek, taxik is tele voltak ilyen képekkel. A Szegedi Feminista Csoport egyik akciója az volt, hogy az újságok címlapjaira és a taxik belesejébe saját készítésű matricákat ragasztgattak.

Hallatták hangjukat az aktuálpolitikai kérdésekben, közéleti vitákban, Bollobás Enikő több alkalommal publikált napilapokban az akkor égetően aktuális abortusztörvény ügyében, figyelmeztetve arra, hogy a tiltás nem megoldás. Ezzel kapcsolatosan széleskörű figyelem kísérte Fekete Gyula antifeminista íróval folytatott - ellenfele odáig merészkedett, hogy , sőt, némi logikai bukfenccel, "anyagyilkosoknak" nevezte a törvény liberálisabb változata mellett kampányolókat. (Többek közt a is ezért gyűjtött aláírásokat a Szabad Döntés Jogáért nevű akciója keretében - az együttes erőfeszítés végül a lehetőségekhez képest eredményes volt, a parlament a liberálisabb változatot szavazta meg.)

2014. febr. 21-én a Nőkért Egyesület és a Szegedi Közéleti Kávéház közös rendezvényén, melynek révén Bollobás Enikő sok év után újra találkozott két egykori tanítványával, Balaton Anitával és (a 2012-es csbe törvényi kodifikációért vívott küzdelem részeként az AVON aláírásgyűjtésben is közreműködő) Varga Helenával, felidéztük - a (!) kezdve, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségén át a Magyar Nők Szövetsége szegedi tagszervezetéig, a Szegedi Nők Klubjáig - a Szegedhez köthető feminista megmozdulások, köztük e csoport történetét. (Az eseményről videofelvétel is készült, hamarosan az is elérhető lesz).

 

A Szegedi Feminista Csoporttal összefüggésben megjelent publikációk - melyek nagy részét Bollobás Enikő rendelkezésünkre bocsátotta, így a linkekre kattintva elérhetők:

Bollobás Enikő. "A feminizmus kísérlete ? Beszélgetés Zeley Lászlóval, Buda Bélával és Nyíri Tamással" A gondolkodás terhei. Budapest: Medicina, 1986. 105-116.

(Fekete Gyula fentire publikált viszontválaszára - az újság ezt már nem közölte le)

Chikán Ágnes. "Feministák Szegeden. A nőnek hallgass a neve ...!?" Csongrádi Hírlap 1990 március.

V. Bálint Éva. "Amerikából jöttem. Beszélgetés Bollobás Enikővel" Magyar Hírlap 1992. okt. 17.

 

Bollobás Enikő honlapja:  

 

 

Egyszeri adomány

Make Adomany a Nokert Egyesuletnek (Nokert.hu)



"Égdörgés harsogása, villám vakító fénye szeretnék lenni" - A feminista földműves asszony: Bordás Istvánné Rokon Tóth Sára

december 27, 2016 - 23:37

 A nek 1904-es budapesti alapítása után nem sokkal szerte az országban alakultak hasonló szervezetek, többek közt Balmazújvároson, mintegy 80, különböző korú nővel - ez volt a Balmazújvárosi Szabad Nőszervezet, amely jól példázta, hogy a Feministák Egyesülete, a korabeli rosszindulatú híresztelésekkel ellentétben, nem csak az "úriasszonyok" érdekeiért küzdött.

A hazai feminizmus fénykora - A mozgalom előzményei és kibontakozása a századelőn

szeptember 28, 2015 - 13:03

Előadás[1] - elhangzott: 2004. nov. 27.-én a Feministák Egyesületének megalakulásának 100. évfordulójára rendezett konferencián.

A szöveg első megjelenése: Csapó Ida és Török Mónika szerk. Feminista Almanach (Budapest: MINŐK- Nőtárs Alapítvány, 2005) 

Tartalom: 

1. A Feministák Egyesületének tevékenysége és fogadtatása

2. A megalakulás

3. Politikai eklektika, integracionalizmus

Nők békevíziói

június 30, 2017 - 13:11
Horváth Krisztina installációja

"Kapcsolódhatunk-e múltbéli történetekhez? Adható-e tér a részvétnek? Egybenyithatók-e az emlékezés általános és személyes szintjei? Az I. világháború alatt sok nő maradt egyedül, helytállásuk viszont elvétve jelenik meg a centenáriumi ünnepségsorozatban. Emlékműveket emelnek vagy hoznak rendbe, amelyeken férfinevek sorakoznak, illetve a háború urairól beszélnek. Közös projektünkkel a személyes, egyéni szintek bevonásával többek között a történelmi emlékezet gender aspektusaira, azok kritikai újragondolására is szeretnénk rámutatni." - írják az Absence c.